hónapnevek: A →hónapok általánosan használt nevei a rómaiaktól erednek: →január, →február, →március, →április, →május, →június, →július, →augusztus, →szeptember, →október, →november, →december. Eu-ban egyedülállóak m-ker. hónapneveink. A legrégibb sorozat (a későbbi névváltozatokkal együtt) 1506: a →Winkler-kódexben maradt fönn: Január, Boldogasszony hava, Télelő (1539, 1840) - Február, Böjtelő hava (a böjt kezdetéről), Télutó (1539, 1840) - Március, Böjtmás hava (a böjt közepéről), Tavaszelő (1539, 1840) - Április, Szt György hava, Tavaszhó (1539, 1840) - Május, Pünkösd hava, Tavaszutó (1539, 1840) - Június, Szt Iván hava, Nyárelő (1539, 1840) - Július, Szt Jakab hava, Nyárhó (1539, 1840) - Augusztus, Kisasszony hava, Nyárutó (1539, 1840) - Szeptember, Szt Mihály hava, Őszelő (1539, 1840) - Október, Mindszent hava, Őszhó (1539, 1840) - November, Szt András hava, Őszutó (1539, 1840) - December, Karácson hava, Télelő (1539, 1840). - Használatuk az irod-ban a 19. sz. közepéig, népi (de főleg egyh.) körökben a 20. sz. első harmadáig fönnmaradt. Elterjedésüket a →kalendáriumok serkentették, miként más orsz-okban is ezek révén vált a bevett ~ közül egy-egy sorozat közkeletűvé (pl. No-ban a →Regiomontanus-féle, 1473 u.). - Székely István Kalendáriom magyar nyelven (Krakkó, 1538 k.) c. munkája tartalmazta az első nyomtatott m. öröknaptárt, címlapján Mo. fametszetű címerével. 88

Jakab 1881:14. - Ványi 1926:130. (s.v. Benczédi Székely István)