🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hittagadás
következő 🡲

hittagadás (lat. apostasia a fide): a →hitetlenség cselekedete, mellyel a megkeresztelt ember a megismert hitet teljesen elutasítja (→hittagadó). - A ~ vallási →közömbösségbe v. →ateizmusba torkoll. Jogilag is →büntetendő cselekmény. A CIC 1983. önmagától beálló kiközösítéssel bünteti (→hitehagyás, 1364.k.). - A keleti jog a ~t nagyobb kiközösítéssel bünteti (1436.k. 1-2.§). **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.