🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > harmónium
következő 🡲

harmónium: fúvó- vagy szívószerkezettel ellátott, átcsapó nyelvekkel fölszerelt, billentyűs hangszer. - A ~ működési elvének első gyakorlati alkalmazója Kirschengh orgonaépítő, aki 1780 k. Szentpétervárt átcsapó nyelvvel működő orgona-regisztereket készített. A ~ föltalálásának előfutára G. J. Gremier, aki 1810: orgue expressifnek nevezte találmányát, mert hangszerének hangja az orgonáénak merevségével szemben dinamikailag hajlítható, expresszív volt. Gremier kortársai és utódai közül többen sokféle ~ot készítettek, pl. A. Haeckl 1818: a physharmonika, B. Eschenbach 1820: az aeolina, 1844: A. Cavaillé-Coll a poikilorgue és J. Alexandre a melodium föltalálója. A mai értelemben vett ~ot A. Fr. Debain 1810: készítette és 1840: szabadalmaztatta. Tőle származik a hangszer neve, valamint a ~ működésével kapcsolatos néhány újítás is, mint pl. a percussion (a nyelvek kalapáccsal történő megütése), a prolongement (ami lehetővé tette a lenyomott billentyűk rögzítését, azok elengedése után is). Victor Mustel az osztott-expressionnal tökéletesítette a ~ot, ami lehetővé tette a polidinamikai játékot, vagyis a ~ játékainak két félre (basszus és diszkant) osztását. - H. Alexandre fr. ~készítő műhelyének egyik Amerikába kivándorolt munkása a nyomó-légrendszerrel szemben szívó-légrendszerrel szólaltatta meg a ~ot, s ezt a hangszertípust azóta amerikai harmóniumnak, majd 1903 óta normál-harmóniumnak nevezik. - Nyomólég-rendszerű ~ra a legértékesebb műveket César Franck komponálta, míg a legjobb ~-iskolát Alphonse Mustel írta (l'Orgue-expressif ou Harmonium, 1-2 köt., 1903); szívólég-rendszerű ~ra írt eredményesen használható isk-t Paul Hassenstein (Schule für das Normal-Harmonium, 1904). S. Karg-Elert tankv-et írt a ~ regisztrálására (Die Kunst des Registrierens, 1911). H.B.

Zenevilág 1913. (Zalánfi A.: Mi a mester~ és mi a normál~) - ZL 1965. II:139. - Brockhaus II:136.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.