halálfej: az emberi →koponya mint a halálra vagy mulandóságra utaló szimbólum. - Ikgr. A 9. sz. óta fordul elő Krisztus keresztje alatt. Órigenész szerint Ádám koponyája a Golgotán van eltemetve. A ~ és a →kereszt összekapcsolásával azt fejezték ki, hogy Krisztus (a második Ádám) magára vette és legyőzte a paradicsomi (első) Ádám bűnét, a halált (1Kor 15,56). A ~ a bűnbánat, a remeteség, a vezeklés, a világról való lemondás, az újkorban a mulandóság, keresztbe tett lábszárcsontokkal a halál jelképe. Barokk ábrázolás az alvó →gyermek Jézus mellett a ~ és a →szenvedés eszközei. Ikonokon a ~ a kereszt alatt nyitott barlangban van. - Mint attrib. a bűnbánat, a megtérés, a →hiúság és az örökkévalóság jele: Assisi Szt Ferenc, Becket Szt Tamás, Borgia Szt Ferenc, Borromei Szt Károly (Milánóban a pestisjárvány idején nyakában kötéllel vezeklő körmenetet vezetett), Damjáni Szt Péter, Gonzaga Szt Alajos, Szt Jeromos, Cortonai Szt Margit, Kölni Szt Brunó, Mária Magdolna, Nagy Szt Albert, Palermói Szt Róza, Paulai Szt Ferenc, Thienei Szt Kajetán attrib-a. **

Kirschbaum IV:343. - Lipffert 1976:140. - KML 1986:178.