habánok (vsz. a ném. Haushaben, 'házbirtok' szóból): az →anabaptisták egy Svájcban kialakult csoportja. - A →beginákhoz hasonlóan házaikat egy közös udvar körül összefüggően építették, munkaközösségben éltek. Iparosok, elsősorban fazekasok voltak, róluk elnevezett cserépedényeket készítettek (habán fajansz). Miután Svájcból kiüldözték őket, 1526: D-No-on és Au-n keresztül Morvao-ba vándoroltak, de 1527: I. Ferdinánd innen is kitiltotta őket. 1620: a fehérhegyi csata (→harmincéves háború) után menekülniük kellett. A 16. sz. közepén kezdtek betelepedni Mo-ra, főként Nyitra, Trencsén és Pozsony vm-k területére, utóbb 1621-től Bethlen Gábor ösztönzésére Alvincra, Nagyváradra, Szamosújvárra és I. Rákóczi György révén 1645: Sárospatakra. A Ny-mo-i Nádasdy-, Zrínyi- és Batthyány-birtokokon létesített telepeik már a 17. sz: elnéptelenedtek. Az É-mo-i ~ Mária Terézia uralkodása idején kényszerből katolizáltak. 1774: az erdélyi ~ Moldván és Havasalföldön át Oroszo-ba, majd a 19. sz. végén Amerikába költöztek. Utódaik Kanada Alberta államában élnek. K.S.

Magyar Sion 1863. (Veszely K.: Az alvinczi pléb.) - Kirner A. Bertalan: Bapt. Krónika. Bp., 1935. - Román J.: A ~ Sárospatakon (1959). - ML II:324. - Bunta Magda: Az erdélyi habán kerámia. Bukarest, 1973. - Katona Imre: A habán kerámia Mo-on. Bp., 1974. - Szebeni Olivér: Anabaptisták. Uo., 1980. - Uő: Anabaptisták. Mo-i Anabaptista Egyh. Uo., 1983.