homok, föveny (lat. arena): 0,02-2 mm átmérőjű, főként kvarc és csillám szemcsékből álló, laza üledék. Kőzettörmelékből víz és szél hatására képződik. - A Szentírásban főként a tengerparti ~ a megszámlálhatatlanság képe. Ter 22,17; 32,12: Ábrahám, Jer 33,22: Dávid, Oz 1,10: Izr. fiainak sokaságát szemlélteti. A →kősziklával szemben a ~ az alapnélküliség jelképe: a →hegyi beszédben a ~ra építő ember a Krisztust hallgató, de nem követő lélek képe (Mt 7,26); a →Napbaöltözött Asszony gyermekeit üldöző →sárkány a tengerpart ~ján áll (Jel 12,18). **

Homok, 1997: Tiszaföldvár része, Jász-Nagykun-Szolnok m.: plébánia 1971-ig a váci egyhm. szolnoki esp. ker-ében. - 1947: alapították. Tp-át 1943: Jézus Szíve tit-ra sztelték. 1985: fölújították a tp-ot, a sztély mennyezetére Dinnyés László a →torinói halotti lepel Jézus-arcát festette. 1986: elkészítette a lepel pontos másolatát. - Plébánosai: 1943: Génes Mihály, 1946: Kőnig István, 1948: Varga József, 1954: Kovács Géza, 1962: Solymosi Jenő, 1968: Schurina Endre, 1971: →Tiszaföldvár filiája. - Lakói: 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 11 ffit, 4 nőt; 1983: 200 r.k. Tamási József

Ima- és énekgyűjt. Homok, 1930. - VEM kz. 384.