🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hildegárd
következő 🡲

Hildegárd, Bingeni, Szt, OSB (Bermersheim, Hessen, 1098.-Rupertsberg, 1179. szept. 17.): apátnő. - Nemesi család (Hildebert von Bermersheim) tizedik gyermeke volt. Szülei fölajánlották Istennek, s a korabeli szokásoknak megfelelően nevelését 8 é. korában a bencés apácákra bízták. Első kolostori otthona Disibodenberg volt, ahol édesanyjának egy barátnője (esetleg rokona), B. Jutta (1090 k-1136) alapított ktort, melyet később →reklúzaként vezetett. 1114: ~ Bambergi Szt Ottó pp. kezéből kapta a szerzetesi fátylat. Jutta halála, 1136 u. a nővérek ~ot tiltakozása ellenére apátnővé választották (nemcsak alázatból tiltakozott, hanem gyenge és beteges fizikuma miatt is; betegsége a járásban is akadályozta). 1147-52: ~ ktort építtetett a Bingen melletti Rupertsbergen. 1165: megszerezte az elnéptelenedett eibingeni ágostonos kettős ktort, és mindkét alapításnak apátnője lett. - A rábízott nővéreket a derűs és mértéktartó bencés aszkézis szellemében vezette. A szigorú vezeklésről ezt írta: „Az olyan föld, amit az eke össze-vissza szabdal, aligha fog rendes termést hozni. A túlságosan szigorú aszkézis megfosztja erejüktől az erényeket, és nem terem mást, csak büszkeséget. Mindent úgy kell elrendezni és szabályozni, hogy közben a szív öröme meg ne szökjék.” - Látomásai, misztikus tapasztalatai szinte gyermekkorától végigkísérték életét. 1141: Isten parancsolta meg ~nak, hogy írjon a látás adottságáról: „Tedd közzé mindazt a csodát, amit látsz. Írd le és beszélj róla!” Életműve középpontjában trilógiája áll: a Liber Scivias (hittankönyv), a Liber vitae meritorum (erkölcstan) és a Liber divinorum operum (világ- és embertan). Látomásai a Szentíráshoz kapcsolódnak, kifejezéseivel az egyhatyák és a kk. írók gazdagságából éppúgy merítenek, mint Szt Benedek regulájából. Kozmológiájában és antropológiájában az ember a →kozmosz központja. - Egyre többen keresték föl tanácsért: papok és püspökök küldöttei, világi nagyságok és uralkodók követei éppúgy, mint az egyszerű emberek. Több száz levele maradt ránk, melyeket a hozzá tanácsért fordulóknak v. olyanoknak írt, akiknek Isten általa üzent. - III. Konrád cs-nak (ur. 1138-52), aki tanácsért és imádságért fordult ~hoz, ezzel a tömör tanáccsal zárja válaszát: „Javulj meg, hogy ne kelljen napjaid fölött bánkódnod.” Barbarossa Frigyes (ur. 1152-90) kiváltságlevelet állított ki 1163: ~ ktora számára, ~ot azonban a cs. kedveskedése sem akadályozta meg abban, hogy világosan kifejezze rosszallását, amiért a cs. megakadályozta az egyházszakadás felszámolását azáltal, hogy újabb ellenpápát állított. „Vigyázz - írta neki -, nehogy a legfőbb Király szemed vaksága miatt elvessen téged!” Küldetése azonban elsősorban a papsághoz szólt. Amikor Kölnbe hívták, hogy szóljon a →katarok ellen, miután ezt megtette, vádat emelt az elvilágiasodott papok ellen is: „Istent nem ismertek, embertől nem féltek. Nem olyan prédikátorok vagytok, amilyennek Isten látni akar benneteket, (...) gőg, dicsőség, szórakozás, ezek jegyében telik életetek. Az Egyház pilléreinek kellene lennetek, és romokban hevertek a földön.” - Önmagáról csak így nyilatkozott: „nyomorult nőszemély”, „törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból és por a porból, aki csak azt mondja és azt írja, amit valaki más oltott belé”. „A megnyílt égből lángoló fényesség jött felém, olyan, mint a villám fénye. Áthatolt a fejemen, és lángba borította egész keblemet és szívemet, de nem égetett, csak melegített, ahogy a napfény melengeti a tárgyakat. És hirtelen megnyílt előttem a zsoltárok és az evangéliumok értelme... Mindezt láttam és hallottam, és mégis vonakodtam attól, hogy leírjam mindaddig, amíg Isten ostorával betegágyba nem hajtott engem. Amikor aztán ott írni kezdtem, visszatért az erőm és fölépültem a betegségből.” - A zsin-on 1147-48: Trierben tartózkodó Szt III. Jenő p. (ur. 1145-53) a mainzi érs. kérésére biz-gal vizsgáltatta meg ~ életének és tanításának igazságát. Látomásainak igazságáról Clairvaux-i Szt Bernát is nyilatkozott. - Gyenge fizikuma ellenére sokfelé megfordult, járt 1160: Svábo-ban, Fro-ban, a Mosel folyó mentén egész Lotaringiáig, 1167 e. a Rajna mentén a Ruhr vidékéig. Híres ffi és női ktorok káptalantermeiben állt a szerz-ek előtt Hirsauban, Maulbronnban, Kitzingenben, Werdenben, Würzburgban, Bambergben, Trierben, Metzben és Kölnben. - Kolostorát ugyanakkor távoli vidékekről keresték fel a rászorulók, különösen a betegek. Tudták, hogy a kolostornak gondosan ápolt gyógynövénykertje van, s hogy a falak között kenetekből, teákból és gyógycseppekből nagyszerű gyógyszertár rejtőzik, és ami ezeknél is fontosabb, gyógyító anyai kézre találnak, olyan anyára, aki saját tapasztalatából ismeri a gyöngeséget és a gyógyítás tudományát. Titkára, Gembloux-i Wibert írta róla: „Szeretetből mindenki szolgálója lett, állandóan készen arra, hogy a pillanat hívását kövesse.” A természettel és a gyógyítással foglalkozó írásai miatt az első ném. tudós- és orvosnőnek, s „a 12. sz. csodájának” szokták mondani. - ~ legalább annyira művész is volt, mint tudós. Művészi alkotóereje megmutatkozott lat. nyelvű költeményeiben és dalaiban. Az erények körtánca c-mel daljátékot is írt, melyet a nővérek eljátszották a rupertsbergi ktorban és Bingenben. Különösen a rupertsbergi ktor építésekor mutatkozott meg, hogy mennyi szellemi energia rejlik benne. - Látnoki adottsága miatt 'Germánia prófétanőjének' és 'Rajnai Szibillának' is hívták. - Mindezek mellett ~ életéből sem hiányzott a külső és belső szenvedéseknek az a tömege, mely minden életszentség hátterében ott van a krisztuskövetés lényegeként. Állandó kísérője volt a betegség és a testi gyöngeség; sok belső vívódást okozott számára, hogy különleges látása miatt egészen más tanácsokat kellett adnia, mint amilyeneket az emberek vártak volna tőle. A rábízott nővérek között is rendszeresen akadt egy-egy, aki föllázadt és megpróbált ellenállást ébreszteni az apátnő ellen. A legnagyobb próbatét azonban az az →interdictum volt, melyet halála előtt egy évvel róttak ki az „engedetlen” apátnő kolostorára: elvitték a ktorból az Oltáriszentséget, a harangokat nem húzhatták meg, elhallgatott a zsolozsma. Csak hosszas tárgyalások és sokak közbenjárására után sikerült föloldatni az interdictumot. - Halála után a nép azonnal egészen egyedülálló tisztelettel vette körül: zarándoklatokat szerveztek sírjához, ahol csodás gyógyulások történtek. A 13. sz-tól a hagiográfiában szentként tartják számon. IX. Gergely p. 1233: elindította a b-gá avatási eljárást, mely nem zárult le, így tisztelete a kolostorokra korlátozódott. A 15. sz-tól helyi martirológiumokban szerepel. Prosper →Guéranger kezdeményezése után a bencés r. 1916-tól ~ ünnepét IX. 17: üli. Ereklyéit a →harmincéves háború után Rupertsbergből Eibingenbe vitték. - Évszázadokon át megfeledkeztek ~ műveiről, de az utóbbi évtizedekben megelevenedett az érdeklődés irántuk. E reneszánszot az orvostud-tört., valamint a szimbólum- és a művészettört-kutatás váltotta ki. - Ikgr. Műveinek kz-aiban láthatók első ábrázolásai (→auctorképeken): ~ maga írja v. diktálja látomásait. A kk. ember kozmoszbeli helyéről vallott elképzeléseinek alapját lényegében ~ látomásai adták (→makrokozmosz és mikrokozmosz). - M: Schriften der hl. Hildegard von Bingen. Ausgewählt u. übertragen von Johannes Bühler. Leipzig, 1922. **

Sachs 1980:176. - KL II:286. - Hertzka, Gottfried: Így gyógyít Isten. ~ gyógymódja. Bp., 1989. - BS VII:761.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.