🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hanság
következő 🡲

Hanság, Hanyság: a Fertő-tó, az alsó Rábcaköz, a Tóköz és a Mosoni-síkság között elterülő vizenyős, lápos kistáj. 50 x 5-15 km, területe kb. 400 km². - Mo. legnagyobb lápvidéke volt, csak a peremvidékére és a 45-50 lápszigetére települtek. A csiszolt kőkor óta lakták. 980 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) mint gyepűvidékre kangárokat telepített, vsz. ők a Hany vidék névadói. A korabeli m. nyelvben a hany = mocsár, láp ált. elnevezése lehetett, Heves várától (Heves vm.) K-re van egy Hanyi-ér. A ~ ÉNy-i részét 1922: a →trianoni béke Au-nak adta. - Nádasai, réti kaszálói, legelői, erdei és halászó vizei biztosították környéke lakóinak megélhetését. A 18. sz: próbálkoztak lecsapolásával. Települési központja Kapuvár, búcsújáróhelye Osli. A ~ot átszeli a csorna-hegyeshalmi vasút és közút. KISZ-kampánnyal az 1960-as években a Mexikópuszta-Bősárkány között ásott 35,5 km hosszú Hansági-főcsatornával nagyrészt lecsapolták, megmaradt részén alakították ki 1976-tól a Hansági Tájvédelmi Körzetet. - Mondavilágának jellegzetes alakja a lápi ember: Hany Istók. 88

MNL II:461.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.