gyékény, káka (lat. scirpus): állóvízek mentén élő, sásféle, egyszikű növény, rostos szára és levele fonható, szőhető. Világszerte kb. 300, Mo-on 14 fajtája ismert. Ősszel, a →nádhoz hasonló módon vágják. - Mózest ~ből kötött kosárban helyezte ki anyja a Nílusba (Kiv 2,3). - Nálunk a ~ →fonása férfi, →szövése női munka volt. Fonják-kötik a különféle szakajtókat, tojás- és kenyértartó kosarat, búzás puttonyt, kaptárt, szatyrot, lapos komló és korpatartó készséget stb. - A ~fonó a földön ülve, kezével, lábával dolgozik. Lábával a munkába vett holmit rögzíti, kezével köt. Szerszáma mindössze egy bicska, egy kisebb és egy nagyobb tű. Maga a kötés igen egyszerű művelet: a ~ből előbb kolbászokat kanyarít egymás mellé v. fölé, azután a kolbászokat ~ hasogatott szíjjal burkolja, s a szíjakat egymásba ölti. - Szőni piaci sátortáblát, szekérernyőt, ponyvafélét szoktak. A szövésre szánt ~t sarlóval vágják, a vízparton szálanként kiteregetik és megszárítják. A munkához a ~ selymét, a levél szálának finomabb szalagjait használják. E szalagokból kézzel int, spárgát sodornak, azután a spárgát gomolyagokba tekerik. A szövés nálunk egyszerű, nyúlánk, alacsony, fekvő szövőszéken történik, jeléül annak, hogy a ~szövés csak a vászonszövés után terjedt el. Az É-i szláv orsz-okban a szőnyegszövőhöz hasonló álló szövőszéket használnak. A m. szövőszék bordája hosszú léc, 48-60, páros, kerek lyukkal. E lyukakba fűzik bele az inakat oly módon, hogy a hátulsó zubolyra felvetett inat egy kis gyerek behúzza a borda lyukába, majd az első zubolyhoz szalad vele, átfordítja, s belehúzza a borda következő lyukába, úgyhogy a borda és a hátulsó zuboly közt az inak szétválnak. Ez a lyuggalás. A lyuggalásra következik a szorítás, melyhez 2 asszony kell, végül a szorításra a szövés. A szövő asszony előbb egy ujjnyi vastag vesszőt s egy kezdő inat húz a hosszanti inakon keresztül, azután a ~szálakat húzza be, egymás után váltogatva az ellenkező oldalról az inak alá, s veri le őket a bordával. Szövés közben a ~t állandóan locsolja. - Kákából és szittyóból kanáltartót, szatyrot és kosarat fonnak. A ~fonás főleg a Fertő mellékén fejlődött nagyméretű háziiparrá. Sz.A.

MN I:296; II:6. - MNL II:340.