gyulafehérvár-fogarasi görögkatolikus egyházmegye, 1721. máj. 18.-1854.: a →gyulafehérvári unió után az egyesült rumének számára alapított püspökség, Esztergom szuffraganeusa. - Székhelye Fogaras, mivel Gyulafehérvárott latin ppség volt. A fogarasi ref-ok ellenkezése miatt a székhelyet 1738: áttették →Balázsfalvára. A pp. mellett 1773-ig egy jezsuita működött, eredetileg azzal a feladattal, hogy felügyeljen a hitegységre. A pp. tanácsadó testülete a →konzisztórium volt, ennek tagjai bazilita szerz-ek. Babb (Bob) János pp. 1787: a konszisztórium helyett 7 tagú kápt-t szervezett, tagjai egyben a balázsfalvi isk-k tanárai. 1821: egyhm. zsin-ot rendeztek. - 1. gyulafehérvári uniós főpásztorok: 1691-97: Szerémi Teofil uniós ort. metrop.; 1698: Anghel Atanáz uniós ort. metrop., 1701: g.k. pp.; 1713-15: betöltetlen. - 2. fogarasi megyéspüspökök: 1715: Pataki János György vál., 1721: mpp., 1727: betöltetlen; 1729: Klein Micu Ince János, 1752: Áron Péter Pál, 1764: Rednic Atanáz, 1772: Major Gergely, 1782-1830: Babb János, 1832: Lemény János, 1850: Alexandru Sterca Sulutiu. - 1854. XI. 16: a ~t a pápa kivonta az esztergomi érs. joghatósága alól és érsséggé tette: →Fogaras-Gyulafehérvár. P.I.

Dvorzsák 1886:112. - Moldován II:183. - Oriente Cattolico 1962:277. - Siculus 1980:274.