Magyar Katolikus Lexikon > G > gyulafehérvári szeminárium és teológia


gyulafehérvári szeminárium és teológia, 1753. okt. 18.-: az →erdélyi püspökség papképző intézete. - Az erdélyi ppség 11. sz. megalapítása után a papképzést a helyi kápt. isk. végezte, továbbképzésre a növ-ek külf. egy-ekre utaztak. A reformáció terjedésének meggátlására 1545-63: a →trienti zsinat 23. ülése 18. fejezetében kötelezte az egyhm-ket, hogy papjaikat saját papnöveldéjükben képezzék ki. Erdélyben a belső vallási viszonyok miatt ez lehetetlen volt, Pázmány Péter 1623. IX. 10: a bécsi hittani int. (→Pázmáneum) alapítólevelében különös figyelmet szentelt a székelyekre és azokra, akik a töröknek hódolt vidékekről érkeztek. Annak megnyitásakor a gyulafehérvári Fehérvári Mihály, a madarasi Zavar Gábor és Kászoni János kezdte meg tanulm-ait. Az 1556-1713: csak címében élő erdélyi ppség a 3 növendék taníttatásának jogát nem tudta érvényesíteni; hatásköri nézeteltérések miatt az erdélyi papnöv-ek rendszerint más papképzőkben tanultak (pl. rendszeresen 2-2 ösztöndíjas Alamócon és Bécsben). Sztojka Zsigmond erdélyi pp. (1749-59) 1751: az erdélyi ogy-en a kir. birtokból megszerezte a ppségnek Dálya, Strázsa, Táté, Sóspatak, Poklos, Tótfalud, Polyána, Gauran, Metesd, Felsőgáld, Diómál, Ponor, Remete és Drombár közs. felét, Csüged, Váradja, Sárd, (Magyar)Igen, (Szent)Benedek és Borbánd közs-ekben levő jószágrészeket. A parókiális jogokat sértő jezsuitákat egyh. tilalom alá vette. Korábbi alapítványok fölhasználásával 1753: megalapította és a Testté lett Bölcsességről, Jézus Krisztusról nevezte el az egyhm. papképzőjét, X. 18: kijelölte az int. tanárait, az előadandó tárgyakat: Kósa Ferenc szegyh. hitszónokot ig-nak és a jog, tört. és irod. tanárának (1756: canonicus magisternek), Lukács János szentháromsági plnost a hittani tud-ok tanárának (1754. IV. 25: canonicus theologusnak), Csürös János őrknk-ot a növ-ek lelki kormányzójának nevezte ki. 5 végzett bölcsész XI. 5: vette föl az egri papnövelde példájára graecának nevezett egyh. öltözékét, a bő fekete talárt, s kötelezte magát, hogy fölszentelése után legalább 3 é. az erdélyi egyhm. szolgálatában tölt, s ha előbb távozna, képzése költségeit megtéríti. XI. 18: megkezdték az első tanévet. (1822: az öltözékben a bő talárokat a szűk reverendák, romanák váltották föl, a fekete színt 1854: kékre cserélték). A tanítást a ppi udvarban s az éneklőknk. szállásán kezdték; ebédet a ppi palotában kaptak, öltözékükről az ig. tanár gondoskodott. 1754. IV. 17: tartották az egyhm. első nyilvános vitatkozását hit- és jogtanból. Sztojka a növ-eknek 18, az elöljáróknak 10 pontos szabályzatot készített, akik a szümidőkben is együtt maradtak, s azt kirándulásokkal és látogatásokkal töltötték. 1756. IV. 19: helyezték el a papnövelde alapkövét. 1759. I. 30: lemondása előtt a pp. sörházat, gyógyszertárat és szőlőket hagyományozott a papnöveldére. Bajtay Antal pp. (1760-72) kieszközölte, hogy a brassói és szebeni dékánságokat az esztergomi érs. joghatósága alól az erdélyi pp. alá helyezzék, új kápt. széket (canonicus scolasticus) alapított a papnöveldei tanulm-ok érdekében, állandó alapjául a lippovanyi malmot adományozta. Kivívta az egyhm. 1732 óta vitatott jogát, hogy a Pázmáneumban 3 erdélyinek biztosítsanak helyet. Bajtay pp. idejében honosodott meg a ~ban a vitatkozás és vizsgázás együttes rendje s az, hogy a tanítási szünnapokra a növ-eket hazaengedték. Bajtay új szabályzatot is készített a ~nak. 1768: Eszterházy Károly gr. egri pp. (1762-99) elvállalta 2 erdélyi növ. taníttatását szem-ában. 1770: Sztojka pp. végrendeletében kvtárát és régi pénzgyűjt-ét a ~ra hagyta. 1771: a tantárgyak előadási rendjét más szem-ok szabályzatával egyeztették, a képzés 4 é. lett. Kollonich László gr. pp. (1774-80) idején 1776: a tanári teendőket egy időre a piar-kra bízták. A JT föloszlatása után a gyulafehérvári várban levő épületüket 1778: a ~ kapta, a kolozsvári jezsuita isk-ban levő papneveldei alapítványokat megszerezte. Batthyány Ignác pp. (1780-98) a tanári kart újjászervezte, Nagy Szt Leó p-t a ~ védősztjéül választotta, a növ-ek hetenként magánvizsgát, minden tárgyból havonként egy vitatkozást és félévente egy nyilvános vizsgát tartottak; a növ-ek részére a pp. új szabályzatot készített. 1783: Kolozsvárt a helybeli lelkész igazgatása alatt létrehozta a külön törv-ekkel ellátott Loyolai Szt Ignác papnöveldét.

1784. X: a ~t a kolozsvári pléb-ra költöztették (e helyen utóbb az odalátogató pp-ök laktak), a növ-ek száma 36-48 fő; a pp. Budáról 7, Bécsből 3, Egerből 2, Pozsonyból 2 teol-t hazarendelt Erdélybe, hogy ezután Kolozsvárt képezzék őket. Ez a papnev. még 3 é. létezett. 1784. IX. 29: kir. leirat minden érs. és ppi egyhm. szem. létezését engedélyezte, de 1786: azt kívánta II. József (ur. 1780-90), hogy az erdélyi növ-ek Pestre menjenek a KPI-be, amit teljesítettek. A kolozsvári papnev. ingóságait elárverezték. Miután II. József 1790: visszavonta rendeleteit, visszaállították a régi állapotot, a növ-ek visszatértek Gyulafehérvárra, ahol 2 é. előkészítő tanf. után a teol. tanulm. idejét 4 é. állapították meg. Az 1786. IV: ~ céljára átvett, majd a katonaságnak átadott v. trinitárius szeretetházat (amit azok VII: kórháznak rendeztek be) 1792. IV: a pp. papnövelde és csillagda céljaira visszaszerezte, X: megnyitotta; e ház udvara és kertje a ~ előző épületeinél jóval kisebb volt, az épület 80 é. biztosította az oktatást. Mártonfi József pp. (1799-1815) 1801: új, 27 pontos szabályzatot adott a ~nak, IX. 29: a napirendet, a tanulmányi és szünnapokat határozta meg, az alapítványok kezelését papnöveldei biz-ra bízta. Az örm. közs-ektől megkövetelte, hogy papjaik tanítási költségét fedezzék. A zene tanulását a ~n bekövetkezett rideg fölfogás évtizedekre száműzte. 1815-16: a széküresedés idején a fegyelem csökkent. Szepesi Ignác pp. (1819-27) évente 10 papot kívánt fölszentelni, ezért a növ-ek száma 70-80 főre növekedett. Az addigi 2 tanterem (musaeum) mellett a harmadikat is megnyitották az előkészületi tanf. számára, új tankv-eket rendeltek. Kovács Miklós pp. (1827-52) új, 29 pontos szabályzatot adott a ~nak. Anyagiak hiányában megszüntették a Szepesi pp. idejétől létező 2 é. előkészítő tanf-ot, melyet csak évtizedes szünetelés után állítottak vissza Kovács pp. 10.000 Ft-os alapítványával (ennek működését 1848-66: szüneteltették). A teol-ok 1842: Szalézi Szt Ferenc M. Egyházirod. Isk-t alapították, létszáma évente átlag 30-40 fő. 1848. X. 21: Horváth Ferenc táborszernagy várparancsnok parancsa a növ-ek váron kívüli elhelyezését, a benthagyottaknak 2 hónapi élelmiszer tartalékolását, az okt. ideigl. fölfüggesztését, a kisszem. katonai kórház céljára való kisajátítását rendelte el, a növ-eket hazaküldték. 1849. IX: kezdődött meg ismét a tanítás azok számára, akik a pol. tisztogatást átvészelték, így a növ-ek száma a felére csökkent, s a 2 é. előkészítőt sem indították meg. 1870: az okt. idő 6 év, melyből 2 év előkészítő (bölcs., lat. és gör. nyelv, term- és mennyiségtan, egyh. szertartás, ált. tört. és m. irod.), 4 év teol. (ÓSz és ÚSz és a szt kv-ek tört., szentírási magyarázattan kapcsolatban a K-i nyelvekkel; alap hittan; dogmák rendszere és tört.; erkölcstan; lelkipásztorkodás; hitelemzés, okt- és neveléstan; ált. egyhtört.; egyhjog; énektan, szertartás-elmélet és -gyakorlat). 1869: Fogarasy Mihály pp. (1864-82) egyhm. nyomdát alapított. - A kispapok 1878 k. megalapították az Erdélyi M. Egyházirod. Iskolát. Tagjai a m. szem-okban is szokásos lit., missziós, irod., tört. és szoc. szako-kban dolgoztak. Előadásokat hallgattak, pályaműveket írtak, vakáció idején falvakban dűlő- és határneveket, vallási népr. anyagot gyűjtöttek. Össz. 72 szakdolgozatot, 18 pályaművet, 5 falutanulmányt készítettek. Az egyházirod. isk. 1932. I: csatlakozott az Erdélyi Kat. Népszöv. Egyetemi és Főisk. Szakosztályához (→Majláth Kör). - 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés következtében a ~ megszűnt, mert a növendékek többsége É-Erdélyben rekedt. Kolozsvárt az állam által rendelkezésre bocsátott középisk-ban folyt a papnevelés 1944 őszéig. Az egy. teol. karán tanuló 18 kispap 2 tanárral 1944. X. 8: Zircre menekült, itt folytatták a tanévet. Az 5 ötödévest XII. 10: a veszprémi börtönben Mindszenty József szentelte pappá. 1945. IV. 4. u. visszatértek Kolozsvárra. -

1948. VIII-ig minden egyhm-nek megvolt a saját papnevelő int-e. Az új rum. kultusztörv. megszüntette a temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti, jászvásári és bukaresti teol-kat is, csak a gyulafehérvárit engedélyezte. Később a Kárpátokon túli papjelöltek részére Jászvásáron nyitottak papnevelőt, nehogy a moldvai csángókban fölébredjen származásuk tudata. 1951-55: a kispapok jó része elhagyta az int-et, nem akarván a törvénytelen vezetés alá tartozni. - Az isk-kban folyó ateista nevelés ellenére mindig volt elég jelentkező, de hatóságilag egyre szűkített numerus claususszal próbálták korlátozni a fölvételt. 1989: már csak 5 kispap fölvételét engedélyezték a 4 erdélyi egyhm. részére. A ppség a korlátozást nem vette tudomásul, az alkalmasokat mind fölvette, vállalva a fenyegetést, hogy a többletlétszámhoz nem hagyják jóvá az int. költségvetését, s a kockázatot, hogy év közben eltávolítják a létszámon felülieket. Az volt az elvi álláspont: aki pap akar lenni, annak készen kell lennie a kockázatra is. A tanárképzés szempontjából fontos külf. tanulás az 1970-ig lehetetlen volt. - Igazgatói: 1753: Kósa Ferenc, 1764: Blum Károly, 1765: Szeredai András Zsigmond, 1778: Lukács János, 1780: Béla József, 1781: Burján Mihály, 1783: Benkő Mihály, 1785: Gál Péter, Pesten 1786: Verhovácz Miksa és Wohlgemuth Fülöp, 1790: Béla József, 1791: Szeredai Domokos, 1795: Hilbert János (h. ig.), 1798: Lányi Ferenc, 1800: Hene Ferenc, 1802: Vinkler Ignác, 1807: Lányi Ferenc, 1811: Ivuly Károly, 1816: Bede József, 1824: Orosz Mihály, 1834: Losteiner János, 1835: Ráduly János, 1851: Keserű Mózes, 1853: Hubatschek Ádám, 1859: Ferenczi József, 1869: Bodnár Lajos. - Rektorai: 1955: Nemecsek József, 1978: Trebits Jenő, 1986: Hajdú Gyula. - A ~ tanárai és hallgatói részt vettek 10 gyulafehérvári újs. készítésében, a ~ lapjai: 1902(?)-1903(?): Haladás, 1904. I-1905. V. 1(?): Gyorsíró, 1921. XII. 22-1923. II. 18: Erdély, 1990. IV. 15-: S. I. S. **-88

Beke 1870. - Kiss-Sziklay I. - Monoki 1941:39. - Viczián 1978:20. - Marton 1993:198. - Kuszálik Péter közlése - Marton József: Papnevelés az erdélyi egyhm-ben. Kolozsvár, 1995.