🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gál
következő 🡲

Gál, Gallus, Calleh, Szt (Íro., 550 k.-Arbon, Bregenz mellett, 630/645): misszionárius. - Szt Kolumbán tanítványa, akivel 590 k. Bangorból indult misszióba. →Gallián át 610: a mai Svájc ter-ére, az alemannok közé mentek. A Zürichi-tó mellett Tuggenben telepedtek meg. Mivel a pogány alemannok meg akarták ölni őket, továbbmentek, s a Bodeni-tó mellett, Arbonban Willemar papnál megpihenve Bregenz felé vették útjukat. Összesen 6 é. térítettek a Bodeni-tó mentén, ahol a kereszténységnek már voltak gyökerei, ~ ismerte az alemann nyelvet, így munkájuk eredményes volt. Amikor Kolumbán Itália felé indult, ~ betegsége miatt nem mehetett vele. Visszatért Arbonba, majd gyógyulása után Mühletobel (ma: St. Gallen) mellett remeteséget épített. 629: Luxeuil-be hívták apátnak, de mint korábban a ppséget, ezt is elutasította. Élete végén Arbonba látogatott, itt halt meg. A Steinach melletti remeteségben temették el. A sírjánál történt csodák és a St. Gallen-i apátság révén terjedt tiszt-e. - Ikgr. Leginkább a bencések ruhájában, kapucnival és apáti bottal ábrázolják. Legendája szerint egy medvét megszabadított a mancsába fúródott tövistől, s ettől fogva ez hordta a fát az építkezéshez és a tűzhöz. Egy 900 k. készült elefántcsont reliefen már attrib-a a medve. Attrib-a a kenyér is. A 15-18. sz: igen gyakran ábrázolták, sokszor Szt Otmárral együtt Svájc és Elzász ~-tp-aiban. - Ü.: okt. 16. -

St. Gallen megalapítója, esetleg névadója. Tiszt-e a bencések révén már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal Szentgál falu, amelynek azért lett ~ a védősztje, mert a bakonyi ősrengeteg hasonlatos volt ahhoz a remeteséghez, melyben meghúzta magát és az állatokkal barátkozott. - A tolnai Szentgál falu emlékezetét a hódoltság óta már csak pusztanév őrzi, hasonló Szentgáloskér (Somogy), Vásárosszentgál (1270), Felsőszentgál (1448, Baranya). A név származéka a beregi, a liptói és a marostordai Gálfalva, a kisküküllői Vámosgálfalva és a zempléni Gálszécs. Nyilván idetartozik a Galla (Alsógalla, Felsőgalla) helynevünk is. Melich János szerint az Alsógáld, Felsőgáld, Havasgáld, másként Oláhgáld, Gáldtő (Alsó-Fehér vm.) falunevek is a ~ kicsinyített származékai. Melich a Kakas ffinevet, amely főleg a Berzeviczy családra régebben igen jellemző volt, valamint a szebeni Kakasfalva, szepesi Kakaslomnic (Berzeviczy-birtok), tolnai Kakasd helyneveket is a ~, Gallus keresztnévből magyarázza. - Ebből önállósult a Gál, Gaal, Gaál, Gálos, Gálocs, Gálffy, Galló, Gajó, továbbá a szlávos hangzású Gálovics, Gallovich családnév. - Viszolaj, Predmér, Nizsna, Zsaskó, Komjatna régi tp-ainak, az elenyészett bihari Véd falu egyh-ának (1334) is ~ a védősztje. Feltűnő, hogy elsősorban erdővidékek faluinak a patrociniuma, ami legendájával függ össze. - Csanádban Apátfalva tiszt. védősztül (1432). A tit. nyilvánvalóan a szomszédos csanádi bencés apátsággal függ össze. A hódoltság után restaurált egyhm-nek is van egy ~-patrociniuma: Temesfő (1879). Kiválasztásának körülményei nem ismeretesek, talán a falu benvándorolt németsége hozta a kultuszt magával. ~t No. számos vidékén jószágpatrónusként is tiszt. Még emlékeznek rá, hogy Hőgyészen a Gallustag volt régebben a jószágsztelés ünnepe. Hozzáteszik: nach Sankt Gall bleibt die Kuh im Stall. - A veszprémi szegyh-nak a kk-ban ~-oltára volt, amit talán Szentgál falu közelsége is magyaráz. A szt nevének a gallus, 'kakas' szóval való egyezése, továbbá a St. Gallen-i ktor kvtárának, isk-jának nagy híre magyarázza, hogy ~ a deákok egyik kk. számontartott sztje lett, akinek nevenapján kakas-ütéssel is rekordáltak. Ez is ama kk. eredetű szokásaink közé tartozik, amelyet inkább prot-ok, főleg ev-ok őriztek meg (a váradi kápt. isk. növendékei ~ napjára egy kakast v. tyúkot adtak elöljáróiknak). A színmagyar Csepreg 1585: kakassal kedveskedett papjának ~ napján, a diákok pedig egy-egy kakast vittek a mesternek ajándékba: „ismét minden gyermek, az mely fizet szegődség szerént, azok vagy polgárfiak, vagy nemesfiak, de nem az németek, azok Szent Gál napján egy-egy kakassal tartoznak, melyet Szent Gál kakassának hívnak”. - A 19. sz-ot is megérte a brassói szász gimn. kakasünnepe ~ napján. Ekkor választották meg az isk-ban a kakasünnep kir-át. A kakasviadal és a kakaslövés keveredett itt egymással. A kitűnőbb és előkelőbb tanulók, akiket kirságra jelöltek, egy-egy kakast hoztak az isk-ba, és kakasviadalt rendeztek. Akinek a kakasa győzött, az lett az ifj. kir-a. A deák kir-t a gimn. birtokában levő, 17. sz-ból származó aranyozott rézkoronával koronázták meg. Majd az eleregetett szárnyasokat (liba, kacsa, tyúk stb.) kardos csapat üldözőbe vette és fejüket lemetszette. 3 napon át(!) tartott ez a véres csata. A leölt áldozatokból lakomát csaptak, a kir. pedig gyümölccsel, süteménnyel és pénzzel ajándékozta meg a mészárlás résztvevőit. - Nyilvánvaló, hogy a hétfalusi és apácai csángók - akik évsz-okon át Brassó jobbágyai voltak - kakasünnepe ennek a szász szokásnak átvétele. Csángóinknál azonban húsvét másnapjára tevődött át. Így van ez a Nagyszebentől függő kisded szakadáti m. népszigeten is. - ~ a parasztéletben határnapként is előfordul. Szendrey Zsigmond idézi egy székely naptárból (1844), hogy ezen a napon érik be a makk, és most van az évben az utolsó halászat. E tájban, ~ és Lukács körül kell Makó régi gazdái szerint szántásba fogni, az őszi búzát vetni. Szamosháton a gálhét viszont nem alkalmas a búzavetésre, mert a búza üszkös lesz. 88

MN IV:280. - LThK IV:507. - BS VI:15. - Bálint II:379. - Sachs 1980:41. - Puskely I:331.

Gál, Gallus (†1270): megyéspüspök. - A MA-ban 1246. V. 6-1269: erdélyi mpp. Megválasztásakor prép. volt Gyulafehérváron. Helyreállította a tatárdúlás után az egyhm-t. Szegyh-at, tp-okat, pléb-kat épített, és visszaszerezte a ppség régi, elbitorolt javadalmait. 1256: részt vett az esztergomi nemz. zsin-on. Okl. utoljára 1269: említi. - Utóda 1270: Péter. 88

Schem. Trans. 1838:XI. (15.) (s.v. Gallus, 1246-70: pp.); 1913:12. (†1270) - Mendlik 1864:89. - Gams 1873:381. (s.v. Gallus, 1246[már a székén levő]-1263?: erdélyi pp., utóda 1255: vál. pp. Smaragd; 1259: vál. pp. Pál; 1272: Péter [1263?]) - Balics II:333. - Temesváry 1922:41.

Biblia-fordítása Kosztolányi Istvánnal?

Gál Ferenc (Pácin, Zemplén vm., 1915. márc. 14.-Bp., 1998. júl. 25.): egyetemi tanár. - A teol-t Rómában a CGH növ-eként végezte, 1939. X. 29: pappá szent. 1940: Bodrogkeresztúron, 1941: Szerencsen kp., a Pázmány Péter Tudegy-en teol. dr. 1942: Kassán ppi szertartó s a Hittud. Főisk. tanára. 1946: Szerencsen hitokt., 1949: Göncön plnos, 1955: Egerben teol. tanár, 1959-86: nyugdíjazásáig Bpen a Hittud. Akad. dogmatika prof-a. →Sík Sándor után →Szörényi Andorral, majd egyedül folytatta az Egyetemi tp-ban a sokakat vonzó ádventi és nagyböjti konferenciabeszédeket. A felsőkrisztinavárosi pléb-n lelkipásztor. 1965: c. prép. 1990: a Pázmány Péter Kat. Egy. rektora. - M: XI. Pius p. teol-ja. Kassa, 1941. (Dissz.) - Kat. hittételek. Bp., 1960. - Idő az örökkévalóságban. Uo., 1964. - A hit ébresztése. Uo., 1966. - Az üdvtört. misztériumai. Uo., 1967. - Zsinat és korforduló. Uo., 1968. - Istenről beszélünk. Uo., 1969. - A teremtett és megváltott ember. Uo., 1970. - A kinyilatkoztatás fényében. Uo., 1971. - Jézus Krisztus a Megváltó. Uo., 1972. - A teológus az Egyh-ban. Uo., 1973. - Az örök élet reménye. Uo., 1975. - Úton a teljesség felé. Uo., 1977. - Beszélgetések az evang-ról. Uo., 1980. - Az Egyh. kegyelmi rendje. Egyetemi jegyzet. Uo., 1981. - Az ApCsel-nek olvasása. Uo., 1982. - Jézus kereszthalála és feltámadása. Rózsa Hubával. Uo., 1982. - A Szentháromságról. Írta Szt Ágoston. Ford. Uo., 1985. (ÓÍ X.) - A Szentlélek kiáradása. Uo., 1986. - Aquinói Szt Tamás fil-ja és teol-ja. Bolberitz Pállal. Uo., 1987. - János evangéliuma. Uo., 1987. - Dogmatika. 1-2. köt. Bp., 1990. - Pál ap. levelei. Uo., 1992. - Régi igazság új köntösben. A hit a harmadik évezred küszöbén. Írta Franz König és Jacob Kremer. Ford. Uo., 1992. - Hozsannától allelujáig. Bev. a nagyhét misztériumaiba. Barsi Balázzsal. Uo., 1992. (3. kiad. 1998) - A Jelenések kv-e. Szeged, 1994. - A kerség mint vallás. Uo., 1996. (Teol. és élet) - Lexikonunk lektora, dogmatikus cikkeinek szerzője. 88

Schem. Cass. 1944:64. - Gulyás X:29. - Teológus az Egyházban. Emlékkv. ~ 80. születésnapja alk. Bp., 1995. - s.k.

Gál Gedeon László, OFMCap (Tószeg, Pest vm., 1915. jan. 9.-): teológiai tanár. - 1932. VIII. 29: lépett a r-be, a teol-t Gyöngyösön végezte, 1937. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1939. IX. 10: pappá szent. Az 1940-es évek elején Rómában képezte tovább magát, 1944: a Pontifico Ateneo Antoniano fil. dr-rá avatta. 1945-46: és 1948-62: részt vett Quaracchiban (Firenze) a nemzetk. Szt Bonaventura Főisk. teol. biz. munkájában. 1962: a St. Bonaventure-i (N.Y., USA) ferences int. lelkipásztora és tanára, majd a flinti (Mich., USA) Szt József-tp. plnosa. - M: Stimulus amoris. A szeretet zsarátnoka. Írta Milánói Jakab. Ford. Bp., 1941. (A lelki élet ferences mesterei 4.) - Beszélgetések a lelkemmel. Írta Szt Bonaventura. Ford. Bp., 1941. (Uaz 6.) (2. kiad. 1944) - A Guillelmi de Militana, Quaestiones de sacramenti (Bibliotheca Franciscana Scholastica Medii Aevi XVII-XVIII., XXIII.) és a Matthei ab Aquasparta Sermones (Bibliotheca Franciscana Ascetica Medii Aevi X.) c. kiadványok munk. A Franciscan Studies szerk-je. 88

Schem. Cap. 1948:73. - Bölöny 1981:325. - Gulyás X:34. - Nagy 1992:214.

Gál (1917-ig Gregorius) Geláz Nándor Flórián, OSB (Szombathely, Vas vm., 1899. márc. 23.-Pannonhalma, 1983. ápr. 21.): tanár. - A bpi VIII. ker. Áll. Zrínyi Miklós Gimn-ban éretts., 1917. VIII. 6: belépett a r-be, 1922. V. 28: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent., termrajz-földr. szakos tanári okl-et szerzett, 1939: a Pázmány Péter Tudegy-en drált. Pannonhalmán 1922: a Szt István Gimn., 1927-46: a Szt Gellért Főisk. tanára, 1928-30: főapáti szertartó is, 1940-46: diákotthoni ig. is, 1946: gimn. tanár s a szegyh. őre, 1948: főisk. tanár, 1950-60: nyugdíjazásáig gimn. tanár. - M: A madarak pajzsmirigyének ciklikus változásai. Pannonhalma, 1939. (Klny. Mat. és Termtud. Értes. 1940) 88

PN 1986:176. (1340.) - Gulyás X:34.

Gál István, Szt Szaniszlóról nev., Piar (Füzesabony, Heves vm., 1913. febr. 13.-2001. ápr. 25.): gimnáziumi tanár. - Az egri ciszt. gimn-ban tett érettségi után 1931. VIII. 27: lépett a r-be, 1935. IX. 15: ünn. fog-at tett, 1938. VI. 12: pappá szent., a Pázmány Péter Tudegy-en lat-tört. szakos tanári okl-et szerzett és 1939: drált. Kecskeméten, 1945-79: nyugdíjazásáig Bpen gimn. tanár. 1948-99: rendszeresen kisegített a bpi Mátyás-tp-ban, ahol az egyhműv. gyűjt. egyik alapítója, 1964-től ig-ja. - M: A kalocsai piar. koll. tört. 1765-1860. Bp., 1938. (Palaestra Calasanctiana 20.) 88

Schem. Piar. 1940/41:60. - Gulyás X:56. - Koltai 1998:123. (*febr. 8.)

Gál József Áron, OFM (Zsögöd, Csík szék, 1754.-Marosvásárhely, 1815. márc. 5.): tartományfőnök. - 1775. IX. 27: lépett a r-be, 1781: pappá szent. 1782: Bonchida filiáján, Kisiklódon, 1783: Teke filiáján, Harinán, 1785: Felvinc filiáján, Magyarcsesztvén lelkész, 1786: Kolozsvárt, 1792: Gyulafehérvárt, 1795: Fogarason házfőn., 1798: definitor, 1801. VIII. 23: erdélyi tartfőn. 1810. IX. 2: marosvásárhelyi házfőn. 88

György 1930:509. (399.)

Gál Konrád   →Gaulnaw

Gál Sándor (Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1910. ápr. 7.-Veszprém, 1989. aug. 10.): plébános. - A pécsi ciszt. gimn-ban éretts., a teol-t Veszprémben végezte, 1933. V. 7: itt szent. pappá. Bakonyszombathelyen, 1935. VII. 5: Szőllősgyörökön, 1936. I. 7: a kaposvári Nagyboldogasszony pléb-n kp., 1942. IX. 1: a keresk. és iparostanoncisk. hitokt-ja, 1944: hittanári okl-et szerzett. 1948. V. 10: ppi tanácsos, 1949. VII. 25: a kaposvári Nagyboldogasszony pléb. kp-ja, 1958. VIII. 21: Somogyfajszon, 1962. VIII. 21: Ordacsehiben plnosh., 1972. IX. 9: tb. knk. - 1938. I-IX: és 1939. III-1944. XI: a Kaposvári Katolikus Értesítő fel. szerk-je. 88

Pfeiffer 1987:428. - Gulyás X:110. - Diós 1995:58. - Viczián 1995:60. (734.)


Gál Erzsébet Valéria SZLT (Tapolca, Zala vm., 1907. nov. 18. –Bakonybél, 1998. nov. 21.): szerzetesnő. – Apja ács, anyja htb. ~ ápoló- és műtősnői okl-et szerzett. 1929. XII. 8: Bpen lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1934. XII. 8: Pécsett tette. – 1930: a gyulai kórház, 1934: a pécsi klinika, 1943: Bpen a MÁV kórház, 1945: az Új Szt János kórház ápolónője. – 1951: a tapolcai rendelő int-ben dolg. 1971: nyugdíjazták. 1987-ig házi beteggondozó. 1993: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. s. k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.