🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gádor
következő 🡲

Gádor, Gákova, v. Bács-Bodrog vm. (Gakovo, Szerbia): plébánia a v. kalocsai egyhm. regőcei esp. ker-ében. - 1766: alapították. Tp-át 1787: Szt Márton tit. sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném.; 1940: ném., m., délszláv. - Lakói 1940: 2481 r.k., 2 g.k., 31 g.kel., 2 ev., 15 ref., össz. 2531. - A szerb partizánok 1944 őszén ~t koncentrációs táborrá alakították, 1945 nyarán 21.000, 1946 tavaszán 27.000 embert zsúfoltak össze minden élelem nélkül. 1946. I. 9: Dobler Antal (*1891) plnos a tábor foglyaként halt meg. Johler Mátyás kp. (1913-69) az odahurcoltak gondozásáért önként lett fogoly, szabadulása után Au-ba ment. **

Bács-Bodrogvm. évkv-e. 1886. (Tormásy Gábor: Gákova tört. Az első említéstől a 18. sz-ig.) - Schem. Col. 1912:54. - Hetényi Varga II.


Gádor Emil (Pécs, Baranya vm., 1911. nov. 3.–Bp., 1998. jan. 6.): festő. – 1931–36: a képzőműv. főisk-n Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, Varga Nándor Lajos növendéke. Tanulmányúton járt több K- és Ny-eu. országban, Egyiptomban, Kubában és a SZU-ban. 1947: rajztanár Bpen. 1958–60: a Műcsarnok osztályvez-je. Realisztikus felfogású városképeket, csendéleteket festett. Több hazai tp. (Nógrádbercel, Pölöskefő, Nagyharsány stb.) oltárfreskóját ~ készítette. **

KMML I:677.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.