Gyergyószentmiklós, Niklasmarkt, v. Csík vm. (Gheorgheni, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. gyergyói főesp. ker-ében. 1333: Gyargio. Tp-át 1332 e. Szt Miklós tit. sztelték, a 15. sz: gótikus stílusban átépítettek. 1756-73: új, barokk tp-ot építettek, csak a torony emeleti részén maradtak befalazott gótikus ablakok. Egyik harangját 1548: öntötték. Kk. emléke egy kz-os misszálé. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., rum., ném. - Plébánosai: 1332: Miklós, 1499: Benedek esp., 1586: Fábián (nős volt), 1604: Ferenczi György, 1634: Siket Imre, 1652: Sükösd János, 1659: Boldisár István, 1675: Adamovits Pál, 1690: Balázs István, 1700: Mocsonoki Pál, 1729: Atyhai István, 1758: Sikó József, 1779: Bálintffi Gergely, 1807: Fancsali Dániel, 1811: Olti István, 1817: László Mihály, 1826: Boros Imre, 1837: Deák Ignác, 1841: Mészáros Antal, 1865: Ágoston Károly, 1883: Ferenczi Károly, 1911: Szabó György, 1938: László Ignác ([1898-1981] 1949. XI. 19: izgatás vádjával 7 é. ítélték, 1955: szabadult), 1950: Baricz Dénes ([1914-78] 1947. V. 4: ~i kp-ként letartóztatták), 1951: Bertalan Balázs, 1957: Dani Gergely, 1970: Rácz György, 1985: Hajdó István. - 1951. II. 2: Székely Gergely (*1923) kp-t letartóztatták, VIII: 2 é. ítélték, 1952. X. 3: szabadult. 1958. V. 30: Ráduly Géza (1921-85) kp-t a →Szoboszlay-perben életfogytiglanra ítélték. - 2. örmény plébánia. 1730: alapították, tp-át Kisboldogasszony tit. sztelték. Az 1613. épült fakpna körül 1637: létesült az idegenek temetője és uekkor kezdődött az örm-ek betelepülése.1650: kőkpna épült, ezt 1668: átengedték az örm. közösségnek, mert betelepülésük ekkor vált tömegessé. 1734: tornyot, 1735 a Mária kpnát, 1748: védelmi célokat szolgáló kőfalat 2 bástyakpná-val, 1754: oltárokat, 1827: karzatot építettek, 1896: üvegablakokat készíttettek. Falfestményei Szirmay A. munkái. Orgonája 1901: Rieger és fiai cég építette. Kerítésében 1752-től sok értékes márvány síremlék maradt fenn. Temetője 1800 után alakult ki (temetőkpna:1882). Világosító Szt Gergely oltárképe velencei 1752-ből, homokkő-keresztelőkútja és szenteltvíztartója az 1600-as évekből való. Az 1710-évekből való körmeneti zászlóját 1990-ben Jakubovics M. restaurálta, minden más berendezés eredeti állapotban látható, az 1700-as évekből való miseruhák is. A céhes időkből származó egyedülálló szokás szerint a plnos. által kiválasztott nőtlen fatalemberek, a „ vörösköpönyesek” tisztelegnek nagy ünnepeken az Oltáriszentség előtt: sztmise alatt különleges vörös köpönyegben négyszer jönnek ki a sekrestyéből és mennek oda vissza. Öltözékükhöz különleges gyertya is tartozik, a gyertya égése által irányított rugós gyertyatartóval. Mozgásukat a kavazános irányítja a koppantásokkal a kövezeten (a kavazán, 'pálca, pásztorbot', hatszögletű ébenfa-rúd, tetején aranyozott sugarakkal és tárcsával, azon a Szentháromság és a Szentlélek galamb-ábrázolásával. - Anyakönyvek 1735-től. Híveinek száma 1839: 474, 1881: 694. Vallásos egyesűletei közül 1881-ben már lényegében csak az 1784-ben alakult Szentháromság Ifjai Egyesület működött, az Oltáregylet azonban még 2002-ben fennállt. - Plnosai: 1726-53: Theodorovics Simon (Der Szimeon Thoroszján), 1773: Patrubán Antal, 1794: Eötvös János, 1810: Jákobfi István, 1826: Jakabfi Jakab, 1828: Korbuly János, 1841-78: Merza Antal, (1882: Szentpétery János, 1900: Görög Joáchim, 1928: Vákár József, 1960-74: Sáhin Bertalan, 1991-98: Fogolyán Miklós. 2000: Hajdó István r. kat. plnos és Páll Sándor kp. látta el. 2003: Puskás Attila személyében ismét örm. szertartású plnosa van (IX: 1: örm. szert. ált. érseki helynök).

- Az örm-eknek 1794: 3 nyelvű kisgim-a volt, 1849: betiltották,1860 u. újra indult, de csak 2 éves oktatási időtartammal, 1881: megszűnt. 2000: már csak egy ~i lakos beszélt örm-ül, néhány egyh. éneküket és himnuszukat tudják még örm. nyelven. - 3. Iskolái. Az Irgalmas Nővérek Fogarasy Leánynev. Int-ét 1892: alapították. 1928-40: rumén rendszerű algimn. 1940. IX: államsegélyes r.k. polg. leányisk. 1942/43: 4 o-ban 12 tanár 241 leányt okt. 1948. IX(?): rumén áll. isk. - 1941 őszén a kolozsvári Marianumból a r.k. tanítóképző és leánylíceum is ide költözött, s 1944/45: a Szatmári Irg. Nővérek vezették. - Lakói 1910: 7889 r.k., 438 g.k., 9 g.kel., 48 ev., 193 ref., 7 unit., 321 izr., össz. 8905; 1940: 9488 r.k., 293 g.k., 25 g.kel., 78 ev., 497 ref., 34 unit., 559 izr., 5 egyéb vall., össz. 10.979. Sz.B.-Szám L.

Veszely Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. Kolozsvár, 1860:117. (Ferenczi György eltűnt Regestrum Ecclesiae S. Nicolai in Giorgio... 1629. c. munkája) - Gerecze II:270. - Schem. Trans. 1913:115. - Barabás 1929:77; 1944:20. - Gyulafehérvári egyhm. tanint. 1939/40. - Polg. Isk. 1942/43:255. - Aggházy II:103. - Mészáros 1988:188. - Hetényi Varga II:351, 438, 472, 489.- Léstyán 2000. I:264. -- Endes Miklós: Csík-, Gyergyó, Kászon-Székek (Csík Megye) földjének és népjének története 1918-ig. Bp. 1994. - Ararát. 1996/12:2 (Zárug. B.) - „Csiky-kert” Tud. Társaság: A gyergyói örményekről. Kiskalauz. Gyergyószentmiklós, 2001.  - Erdélyi Örmény Gyökerek 2003. IX:28; XI:10.

Gyergyószentmiklós, Niklasmarkt, v. Csík vm. (Gheorgheni, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. gyergyói főesp. ker-ében. 1333: Gyargio. Tp-át 1332 e. Szt Miklós tit. sztelték, a 15. sz: gótikus stílusban átépítettek. 1756–73: új, barokk tp-ot építettek, csak a torony emeleti részén maradtak befalazott gótikus ablakok. Egyik harangját 1548: öntötték. Kk-i emléke egy kz-os misszálé. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., rum., ném. – Plébánosai: 1332: Miklós, 1499: Benedek esp., 1586: Fábián (nős volt), 1604: Ferenczi György, 1634: Siket Imre, 1652: Sükösd János, 1659: Boldisár István, 1675: Adamovits Pál, 1690: Balázs István, 1700: Mocsonoki Pál, 1729: Atyhai István, 1758: Sikó József, 1779: Bálintffi Gergely, 1807: Fancsali Dániel, 1811: Olti István, 1817: László Mihály, 1826: Boros Imre, 1837: Deák Ignác, 1841: Mészáros Antal, 1865: Ágoston Károly, 1883: Ferenczi Károly, 1911: Szabó György, 1938: László Ignác ([1898–1981] 1949. XI. 19: izgatás vádjával 7 é. ítélték, 1955: szabadult), 1950: Baricz Dénes ([1914–78] 1947. V. 4: ~i kp-ként letartóztatták), 1951: Bertalan Balázs, 1957: Dani Gergely, 1970: Rácz György, 1985: Hajdó István. – 1951. II. 2: Székely Gergely (*1923) kp-t letartóztatták, VIII: 2 é. ítélték, 1952. X. 3: szabadult. 1958. V. 30: Ráduly Géza (1921–85) kp-t a →Szoboszlay-perben életfogytiglanra ítélték. – 2. örmény plébánia. 1730: alapították, tp-át Kisboldogasszony tit. sztelték. Más forrsá szerint az 1613. épült fakpna körül 1637: létesült az idegenek temetője és uekkor kezdődött az örm-ek betelepülése.1650: kőkpna épült, ezt 1668: átengedték az örm. közösségnek, mert betelepülésük ekkor vált tömegessé. 1734: tornyot, 1735 a Mária kpnát, 1748: védelmi célokat szolgáló kőfalat 2 bástyakpná-val, 1754: oltárokat, 1827: karzatot építettek, 1896: üvegablakokat készíttettek. Falfestményei Szirmay A. munkái. Orgonája 1901: Rieger és fiai cég építette. Kerítésében 1752-től sok értékes márvány síremlék maradt fenn. Temetője 1800 után alakult ki (temetőkpna:1882). Világosító Szt Gergely oltárképe velencei 1752-ből, homokkő-keresztelőkútja és szenteltvíztartója az 1600-as évekből való. Az 1710-évekből való körmeneti zászlóját 1990-ben Jakubovics M. restaurálta, minden más berendezés eredeti állapotban látható, az 1700-as évekből való miseruhák is. A céhes időkből származó egyedülálló szokás szerint a plnos. által kiválasztott nőtlen fatalemberek, a „vörösköpönyesek” tisztelegnek nagy ünnepeken az Oltáriszentség előtt: sztmise alatt különleges vörös köpönyegben négyszer jönnek ki a sekrestyéből és mennek oda vissza. Öltözékükhöz különleges gyertya is tartozik, a gyertya égése által irányított rugós gyertyatartóval. Mozgásukat a kavazános irányítja a koppantásokkal a kövezeten (a kavazán, ‘pálca, pásztorbot’, hatszögletű ébenfa-rúd, tetején aranyozott sugarakkal és tárcsával, azon a Szentháromság és a Szentlélek galamb-ábrázolásával. – 1882: 694, 2000: 615 hívője volt. Plnosai: 1726-53: Theodorovics Simon (Der Szimeon Thoroszján), 1773: Patrubán Antal, 1794: Eötvös János, 1810: Jákobfi István, 1826: Jakabfi Jakab, 1828: Korbuly János, 1841–78: Merza Antal, (1882: Szentpétery János, 1900: Görög Joáchim, 1928: Vákár József, 1960–74: Sáhin Bertalan, 1991–98: Fogolyán Míklós. 2000: Hajdó István r. kat. plno és Páll Sándor kp. látja el. – Az örm-eknek 1794: 3 nyelvű kisgim-a volt, 1849: betiltották,1860 u. újra indult, de csak 2 éves oktatási időtartammal, 1881: megszűnt. 2000: már csak egy ~i lakos beszélt örm-ül, néhány egyh. éneküket és himnuszukat tudják még örm. nyelven. – 3. Iskolái. Az Irgalmas Nővérek Fogarasy Leánynev. Int-ét 1892: alapították. 1928–40: rumén rendszerű algimn. 1940. IX: államsegélyes r.k. polg. leányisk. 1942/43: 4 o-ban 12 tanár 241 leányt okt. 1948. IX(?): rumén áll. isk. – 1941 őszén a kolozsvári Marianumból a r.k. tanítóképző és leánylíceum is ide költözött, s 1944/45: a Szatmári Irg. Nővérek vezették. – Lakói 1910: 7889 r.k., 438 g.k., 9 g.kel., 48 ev., 193 ref., 7 unit., 321 izr., össz. 8905; 1940: 9488 r.k., 293 g.k., 25 g.kel., 78 ev., 497 ref., 34 unit., 559 izr., 5 egyéb vall., össz. 10.979. Sz.B.–Szám L.

Gerecze II:270. – Schem. Trans. 1913:115. – Barabás 1929:77; 1944:20. – Gyulafehérvári egyhm. tanint. 1939/40. – Polg. Isk. 1942/43:255. – Aggházy II:103. – Mészáros 1988:188. – Hetényi Varga II:351, 438, 472, 489.– Léstyán I:207. – Ararát. 1996/12:2 (Zárug. B.) – „Csiky-kert” Tud. Társaság: A gyergyói örményekről. Kiskalauz. Gyergyószentmiklós, 2001.