🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Galilea
következő 🡲

galilea: templomépület része; a 10-12. sz. clunyi bencés és karthauzi kolostortemplomok kerengőhöz kapcsolódó nyugati része. - Nevét Mt 28,16-ból kapta („A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahová Jézus rendelte őket”). A körmenetek utolsó stációja volt. A karth-ak gyakran az egész kerengőt ~nak nevezték. **

LThK IV:494.

Galilea: a Jordántól nyugatra eső hegyvidék északi részének neve görög változatban (héb. galil, 'kör'). - A héb. szó eredetileg bármely vidékre vonatkozhatott, pl. Józs 13,2: a filiszteusok vidéke (vö. Jo 4,4). De Józs 20,7; 21,32 már tulajdonnévként szerepelteti. Salamon idejében, aki ~ban 20 várost átengedett Tirusz kir-ának, Hirámnak (1Kir 9,11-13), Jiszreel síkságának É-i szélét értették rajta. Miután Pekach kir. uralma alatt Tiglat-Pilleszer meghódította, sok pogány vegyült az eredeti lakosságba (2Kir 15,29; Tób 1,1). Ezért lehetett „a pogányok ~járól” beszélni (Iz 8,23; Mt 4,15). A Makkabeusok idejében kevés zsidó lakott ~ban (vö. 1Mak 5,14-23); föltehető, hogy ~ ebben az időben a föníciai városok uralma alá tartozott. Miután Pompeius meghódította Palesztinát, ~ Johannesz Hürkánosz birod-ának tart-a lett. Az ő halála után Heródes Antipász tetrarchiáját alkotta Pereával, majd Kr. u. 39-44: I. Heródes Agrippa birod-ának lett a része, végül beleolvadt Judea róm. tart-ba. A legfontosabb ~i helységek az ÚSz-ben: Betszaida(?), Kána, Kafarnaum, Názáret, Tibériás. A ~i-tóra (Mt 15,29; Mk 1,16; Jn 6,1) nézve →Genezáreti-tó. Sok adat található ~ról Josephus Flavius műveiben, aki a rómaiak elleni zsidó fölkelést itt szervezte és a maga szempontjából jól ismerte ~t; de adatait a sok túlzás miatt célszerű óvatosan kezelni. M. Avi-Yonah a Kr. u. 70 előtti időből 63 zsidó közösséget tart ~ban számon, Kr. u. 130 után további 56 zsidó közösségről ad hírt; ezek tagjait a Júdeából ~ba menekült zsidók alkották. Így érthető, hogy a palesztinai zsidóság központjai a 2. sz-tól ~ban vannak: Szepphorisz, →Tibériás (→Misna, →Talmud). A kereszténység csak a 4. sz: eresztett itt gyökeret, anélkül azonban, hogy a zsidóságot valaha is kiszorította volna. **

BL:474.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.