Magyar Katolikus Lexikon > E > exclaustratio


exclaustratio (a lat. claustrum, 'kolostor' szóból): illetékes elöljáró által adott engedély →szerzetesnek, hogy meghatározott ideig szerzetesi közösségen kívül élhessen. Állapotát tekintve szerzetes marad, fogadalmai kötelezik, de nem kell a közösségben élnie.  - A hatályos jog szerint aki az ~t megkapta, mentesül az új életkörülményekkel össze nem egyeztethető kötelezettségeitől, de elöljáróitól, sőt a →helyi ordináriustól is függ, s a gondviselésük alatt áll. Szerzetesi ruháját, ha csak az ~ másképp nem rendelkezik, viselheti. Aktív és passzív szavazati joga nincsen (687. k.). - Örök fogadalmas szerzetesnek a legfőbb elöljáró adhatja tanácsának beleegyezésével, súlyos okból, legfeljebb 3 évre, s ha klerikusról van szó, annak az ordináriusnak előzetes beleegyezésével, kinek ter-én majd tartózkodnia kell. A 3 évnél hosszabb ~t örök fogadalmas szerz-nek csak a Szentszék, egyhm. jogú intézmény tagjának csak a mpp. adhat.  - Monasztikus apácáknak csak a Szentszék adhat ~t. - Az ~t ált. a szerz. kéri, de a Szentszék és a mpp. a hozzájuk tartozó intézmények tagjaira ki is róhatja, ha a legfőbb elöljáró súlyos okból (pl. összeférhetetlenség) kéri (686. k.) - A K-i egyh-akban az ~ annyiban különbözik, hogy a szerz. ruhát az ~ idején nem szabad viselni (CCEO 489-491).  - Az ~ nem →elbocsátás, s aki kapja, nem →fugitivus. A m. szerz-ek 1950-89: sem ~ állapotban voltak. Az ~t ált. különleges küldetés v.  egészségügyi okok miatt szokták adni. **