epiklészisz (gör. 'lehívás, leesdés'): 1. eredetileg a Szentlélek segítségül hívása a szentségek kiszolgáltatása alkalmával. - 2. ma a bizánci liturgiában az az imádság, melyet az átváltoztatás (→konszekráció) után csendesen mond a pap: "...küldd le Szentlelkedet reánk és ezen előtted lévő ajándékokra, és tedd ezt a kenyeret Krisztusod drága testévé, és ami e kehelyben van, Krisztusod drága vérévé, átváltoztatván a te Szentlelkeddel..." Az ort. egyh. írók nagy része a 17. sz. óta a kat. fölfogással szemben azt állítja, hogy az →átlényegülés nem az Úr szavai, hanem az ~ által történik v. nyer befejezést. P.I.

K-i Egyh. 1935. (Kozma János: Az átlényegülés időpontja a szt lit-ban) - Pallas VI:219. - LThK III:937.