emberi élet és szabadság elleni bűncselekmény: az →ötödik parancsolat és az →emberi méltóság megsértése: →abortusz, →emberölés, emberrablás, jogtalan fogva tartás, →csonkítás, súlyos megsebesítés (1397. k.), →egyházi személy elleni fizikai erőszak (1370. k.), →terrorizmus, →eutanázia. - II. János Pál pápa szerint az ~ nem az egyéni szabadság törvényes megnyilvánulása, igaz és sajátos joga nincs hozzá senkinek, és nem illeti meg törvényes elismerés és jogvédelem. Az →élethez való jog tagadása az ~ törvényesítése, fenyegetést jelent az →emberi jogok egész kultúrájára és a demokratikus együttélésre, alapjaiban elárulja a demokratikus eszményt, mert az ártatlanoktól elvett élet a legsúlyosabb diszkrimináció. A 20. sz. a hamis próféták és tanítók hatására háborúk megszakítatlan sorozatának, ártatlan emberi életek gyilkolásának, az élet elleni drasztikus támadásoknak korszaka lett, melyben az erősek a gyengék ellen folytatnak háborút. A tömegtájékoztató eszközök is bűntársak ebben, mert elhitetik a közvéleménnyel,  hogy a →halál kultúrája a →szabadság megszerzésének és a fejlődésnek a jele, az életet föltétlenül pártoló fölfogás pedig a fejlődés ellensége. Az →abortusz és →fogamzásgátlás terjesztését bátorító és programozó nemzetközi intézmények felelőssége is jelentős. -  Ha az ~ a világi jogrendekben is →bűncselekménynek számít, az egyh. hatóság tartózkodhat a →büntetés kimondásától; v. enyhébb büntetést, ill. vezeklést alkalmazhat, ha a tettest a polg. hatóság már kellően megbüntette v. előreláthatóan kellően meg fogja büntetni (1344.k.). Az  ~re a CIC kötelező (utólag kimondandó), de pontosabban meg nem határozott megfosztásokat és tilalmakat (vö. 1336.k.) rendel. E.P.

GS 27. - Erdő 1991:536. - VS 80.  - EV 17-18.