elmozdítás (lat. amotio): az →egyházi hivatal elvesztésének módja, melynek során a személy az illetékes hatóság határozatával vagy valamilyen, nem közvetlenül a hivataltól való megválásra irányuló cselekményének következményeként magánál a jognál fogva úgy veszti el hivatalát, hogy nem kap egyszersmind másikat helyette (→áthelyezés). - Az ~nak, mely nem →büntetés a szó szaknyelvi értelmében, nem föltétele, hogy az elmozdított személy valamilyen →büntetendő cselekményt kövessen el, ám ezt nem is zárja ki (→megfosztás). A 194.k. 3. sz. szerinti automatikus hivatalvesztés pl. olyan cselekmény következménye, melyet az 1394.k. 1.§ büntet (bár nem ezzel az automatikus hivatalvesztéssel, hanem más büntetéssel). - 1. Az ~ fő fajtái. a) illetékes hatóság határozatával történő ~, melynek végzésére ált. (a 190.k. 1.§ analógiájára) az a hatóság jogosult, aki a hivatalt betöltheti; b) magánál a jognál fogva végbemenő ~ (vö. 192.k.), melynek okait a jog kimerítően felsorolja (vö. 194.k.). - 2. A hatóságilag végzett ~ oka és módja. A határozati úton történő ~hoz, ha a hivatalt meghatározatlan időre adták, v. meghatározott időre ugyan, de ez még nem telt le, a 624.k. 3.§ szerinti esetek kivételével súlyos ok (vö. pl. 1741.k.) szükséges, és meg kell tartani a jogban megszabott eljárásmódot is (193.k. 1-2.§). Ilyen külön eljárást a CIC a →plébános (1740-1747.k.) és utalásszerűen az →egyházmegyei vagyonkezelő (494.k. 2.§) ~ára ír elő. - Az olyan hivatalokból, melyekről a jog hangsúlyozza, hogy viselőjük a hatóság józan belátása szerint v. szabadon, ill. megfelelő okból (pl. →általános helynök, →káplán, →templomigazgató) elmozdítható, csupán megfelelő ok szükséges. Az ~ ilyenkor az illetékes hatóság megítélése szerint történik (193.k. 3.§). Külön eljárásmód nincs megszabva. Mindig tiszteletben kell tartani azonban a szerződésből származó szerzett jogokat (192.k.). Ez az előírás többek szerint a harmadik személyekkel (pl. magániskolák fenntartóival) kötött szerződésekre vonatkozik. - Az ~i határozat csak akkor lép hatályba, ha írásban közlik (193.k. 4.§). - 3. Magánál a jognál fogva (194.k. 1.§) azok vannak elmozdítva hivatalukból, akik: a) elvesztették a klerikusi állapotot (még akkor is, ha olyan hivatalban voltak, amit egyébként világi is viselhet); b) nyilvánosan elhagyták a kat. hitet v. az Egyh. közösségét; c) klerikus létükre, akár csak polgárilag is, házasságkötést kíséreltek meg. - Maga az ~ az itt felsorolt tények megvalósulásával automatikusan beáll. Ahhoz, hogy foganatosítani lehessen, az első esetben már semmi további lépés nem szükséges, mert a →klerikusi állapot elvesztésének ténye mindig hatósági intézkedéssel áll be (290.k.). A b) és c) esetben a tény megvalósulását követnie kell az illetékes hatóság hivatalos nyilatkozatának, amely megállapítja, hogy az ~ az illető tényállás megvalósulása miatt beállt. Csak ezután lehet az ~t foganatosítani (194.k. 2.§), pl. mást kinevezni az adott hivatalra. - 4. Gondoskodás az elmozdított személyről. A magánál a jognál fogva elmozdított személy iránt az Egyh-at semmilyen ellátási kötelezettség nem terheli. Egyébként ugyanez vonatkozik azokra is, akiket büntetésből megfosztanak hivataluktól. - Akit az illetékes egyh. hatóság határozata mozdít el, annak ellátásával kapcsolatban ált. elv, hogy ha olyan hivatalból mozdítanak el valakit határozatilag, mely a megélhetését biztosította, akkor az elmozdító hatóságnak (kellő ideig, vagyis amíg pl. az illetőnek lehetősége nem nyílik arra, hogy másként tartsa fenn magát) gondoskodnia kell az elmozdított személy ellátásáról, kivéve ha ez más módon megoldott (pl. nyugdíjazottak v. szerz. intézményük által ellátott rendtagok esetében) (195.k.). - Az egyh. szolgálatot teljesítő klerikusokról a 281.k. 2.§ szerint betegség, munkaképtelenség v. öregség esetén amúgy is gondoskodni kell, a világi jövedelemmel rendelkező nős diákonusokra vonatkozó kivételtől eltekintve (281.k. 3.§). Ha azonban valakit nem ilyen okból mozdítanak el hivatalából, egyéb megoldás híján az elmozdító hatóságot terheli az ellátási kötelezettség. Ez azonban csak addig tart, amíg az illetőnek alkalma nem nyílik másképpen fenntartania magát. Ha tehát felajánlanak neki egy újabb egyh. hivatalt, állást v. ellátást (pl. valamelyik pléb-n), s bár lehetősége volna rá, nem fogadja el, a hatóság nem köteles az elmozdított által kívánt formában folyósítani az ellátást. E.P.

CCEO 1990:974-77. - Erdő 1991:150.