🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházközség
következő 🡲

egyházközség: Isten hívő népének az egyházmegye meghatározott területén élő helyi közössége, mely hit-, remény- és szeretetközösségben van az egyházmegyével és az egyetemes egyházzal, testvéri közösséget alkot, és részesül az egyház lelki, szellemi és anyagi javaiban.  Az ~ a püspök fönnhatósága alatt működő szerv, mely tevékenységét a püspöktől, és nem a hívőktől nyert fölhatalmazás alapján folytatja. Az ~ főként területe és saját lelkipásztora felől nézve →plébánia. - A község az egy helységben, egy közjogi szervezetben élő emberek közössége. Ahogy a család a társad., úgy a község az állam legkisebb élő egysége, sejtje. Ebből a szempontból a falu és a város egyaránt községnek számít. Az Egyház ilyen alapsejtje az ~, mely legtöbbször azonos a pléb. közösséggel. - Az első ~ek a Jézus Krisztus és ap-ai köré gyűlt tanítványokból alakultak (Mk 1,16-20; 3,13-15; 9,38). Annak tudatában, hogy betöltötte őket a Szentlélek (ApCsel 2,17), a keresztelést mint beavató szert-t végezték (ApCsel 2,38; 1Kor 1,10-17; 12,13), és eszkat. létük csúcspontjaként ünnepelték az Euch-t (1Kor 11,17-34). E közösségek minden önállóságuk és zártságuk ellenére semmi voltak szekta jellegűek. Pál ap. tanúskodik a „családi közösségek” létéről (Róm 16,5; 1Kor 16,19; Kol 4,15; Filem 2), melyek a nagy városokban éltek többnyire misszionáló házaspárok vezetésével (Róm 16,3-5.7). Több családi közösség alkotta a helyi „közösséget” (~et) (Róm 16,1.16; 1Kor 4,17; 6,4; 10,32; 11,22). E közösségeket Pál ap. Izr. megtisztelő nevével qehal Jahve, 'Isten egyházának' nevezte, ami később az egész Egyh. neve lett (1Kor 12,28; 15,9; Gal 1,13; Fil 3,6; Ef 3,21; Kol 12,4-11). - A kereszténység világméretű terjedésével a területileg meghatározott pléb. közösségek, az ~ek egyúttal az egyhm. és a világegyház lelki sejtjei. - A II. Vat. Zsin. az eltömegesedés és elnévtelenedés veszélye láttán ismét előtérbe helyezte a szentpáli alapelvet: „Krisztus Egyháza valóságosan jelen van a hívek valamennyi törvényes helyi közösségében, akiket az újszövetségi Szentírás szintén egyházaknak nevez” (LG 26). Ezek a →részegyházak, bármilyen kevés hívő jön is össze Jézus nevében (vö. Mt 18,20; SC 7; AA 18; UR 8), az „összegyház képét mintázzák” (LG 23). Körükben az egységet, szentséget, katolicitást és az apostoliságot kell megvalósítaniok. „Bennük van és belőlük áll a katolikus Egyház” (uo.). „Ennek a katolicitásnak a nevében minden egyes rész átadja sajátos ajándékait a többi résznek és az egész Egyháznak. Így az egész is és minden rész is gyarapszik minden tag önközlése által, egységben munkálkodva, hogy elérjék a teljességet” (LG 13).  - A területi elv halványul, annak tudata viszont, hogy a pléb., bázis-, személyi, élet- és szerz. közösség teljesértékű egyh. lehet, egyre jobban terjed. Lelkiségük szempontjából az egyhatyák nézete mérvadó  (Szt Ireneus: Adv. haer. III,6,1; Tertullianus: De bapt. 6; Szt Ciprián: De orat. dom. 23): a ker. közösség életének modellje a Szentháromság szeretetközössége. Ennek analóg példája mutatja az utat az egységre a sokféleségben, az igazi egyenjogúságára, a közös felelősségvállalásra és munkára minden téren, a szoc. ter-en éppúgy, mint az imádság és istentiszt. közösségében. A laikus apostolkodás az Úr oltára köré összegyűlt ~ elsőrendű feladata az →általános papság küldetésében (AA 2-4).  Így lehet lelki kovász az ~ az Egyh. és az egész  társad. számára (Mt 13,33), s így lehet a föld sója és a világ világossága (5,13-16). - Mo-on az ~ek a 19. sz. végétől jelentek meg. 1919 u. az orsz. pp-ei elérkezettnek látták az időt arra, hogy országosan egységes jogi formát adjanak a hívek ilyen kezdeményezéseinek. 1920. II. 27: Csernoch János bíb. hgprím, III. 2: Haller István vallás és közokt-ügyi min. jóvá  hagyta és életbe lépett A Bpi kat. ~ek igazgatásának szabályzata. VII. 27: a min-tanács határozatot hozott elfogadásáról: amely ~ elfogadta, azt kormányhatóságilag megalakultnak ismerték el. - 1925. I. 1: életbe lépett a bpi ~ek →egyházi adójának szabályzata.  - 1929. III. 13: a kat. pp-i kar konf-ja elrendelte, hogy minden pléb-n meg kell alakítani az ~i szervezetet, s kiadta a mintaszabályzatot megszervezéséhez és működéséhez. 1931. III. 18: elhatározta, hogy orsz-szerte megszervezi és esp. ker-enként összefogja az ~eket. - 1939. I. 1: életbe lépett a véglegesnek szánt ~i szabályzat. Mivel a CIC 1917. szerint a pléb. még nem volt azonos a ter-en élő hívők közösségével, az ~ szolgált arra, hogy egy-egy pléb. v. pléb-rész összes híveinek jogilag szervezett csoportosulása legyen. Az ~ különbözött a pléb-tól, jóllehet ugyanazokat a személyeket foglalta magában, mint a pléb. - Az ~i tagság nem önkéntes, hanem automatikus volt. Minden kat. hívő lakóhelyénél fogva valamelyik ~hez tartozott (az ~ tehát semmiképp sem volt →egyesületnek nevezhető). - A hatályos Codex megjelenése után a MKPK keretében a pp-ök közösen gyakorolták mpp. jogukat, s így adták ki 1984. VII. 10: az ~ek új szabályzatát próbaidőre. Ennek bevez. rendelkezései alapvetően nem változtatták meg az 1929-es szabályzat szerinti jog jellegzetességeit. - A végleges szabályzat 1992: készült el.- Az új szabályzat 1.§-a egyrészt az ~ fogalmát az 515.k-t idézve állapítja meg, s ezzel igazában azonosítja az ~et a pléb-val, mely az új jog szerint a hívek közössége. - Az ~ vezetője (elnöke) a →plébános. A világi elnök őt helyettesíti, vele együtt jár el. A hívők képviseleti szerve az →egyházközségi képviselőtestület, melynek önálló döntési hatásköre legfeljebb a saját működését illető részletkérdésekben van, jogköre a lelkipásztorkodás terén csakis tanácsadói jellegű. Tanácsait a plnosnak adja, s csak esetenként - külön kérdésre - a főpásztornak. Anyagiak terén az ~i szervek a tanácsadáson kívül bizonyos ügyintézői és ellenőrzői feladattal is rendelkeznek, de nem a →templompénztár vonatkozásában. Semmiképp sem fölöttes hatóságai a plnosnak, hiszen küldetésük annak segítésére szól. E.P.

A mo-i kat. ~ek igazg. és adóztatási szabályzata Bp., 1940. - Mo-i Kat. ~ek Ált. Szervezeti Szabályzata Bp., 1984. - Erdő 1991:292. - Schütz 1993:64. -  A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata. H.n., 1993.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.