Magyar Katolikus Lexikon > E > Egyház története


Egyház története: az →üdvösség Krisztustól alapított látható intézményének és láthatatlan kegyelmi életközösségének térben és időben történő kibontakozása. - Az ~ének korszakai: I. Keresztény ókor a kezdettől 692-ig. Két nagy korszaka: a) az alapítástól a felszabadulásig (30-313); b) a felszabadulástól a II. troulloszi zsinatig (313-692). - II. Keresztény középkor 1517-ig, amikor a reformáció következtében a Ny-i ker. népközösség vallási egysége megszűnt. Három korszaka: a) korai középkor, a Ny-i egyh. önállósulásától VII. Gergely fellépéséig (692-1073); b) virágzó középkor, a függetlenségért, a Nyugat feletti főhatalomért folytatott harcok és az egyh. élet felvirágzásának kora VIII. Bonifác haláláig, a pápaság egyetemes hatalmának megingásáig (1073-1303); c) késői középkor, a ker. népközösséget összetartó erők meggyengülésének és az Egyh. irányító szerepe csökkenésének kora a reformáció megindulásáig (1303-1517). - III. Keresztény újkor Luther fellépésétől XV. Benedek pápa uralkodásának kezdetéig, akinek pápasága idején kezdett megszűnni a Szentszék és az Egyh.  elszigeteltsége (1517-1914). Három korszaka: a) reformáció és kat. megújulás a vesztfáliai békéig (1517-1648); b) fejedelmi abszolutizmus és felvilágosodás a francia forradalom kezdetéig (1648-1789); c) a kapitalizmus kiteljesedése és az Egyh. viszonylagos elszigetelődése (1789-1914). - IV. Legújabb kor, a modern Egyh. megerősödése XV. Benedek pápasága kezdetétől napjainkig (1914-). **