Magyar Katolikus Lexikon > D > diktátor


diktátor (lat.): teljhatalommal fölruházott államfő. - A rómaiak a közt. korában súlyos veszély esetén a 2 consul helyett ~t neveztek ki katonai teljhatalommal, legfeljebb 1/2 é. időtartamra. Először L. Cornelius Sullát, majd C. Iulius Caesart választották határozatlan időre ~rá a polgárháborúk korában. A huzamos teljhatalom (→diktatúra) birtoklása előmozdította a közt. rend fölbomlását, a katonai hatalmon alapuló principatus („császárság”) kialakulását. M.B.