Dömötör, Szaloniki, Szt, Demeter, Demetriosz (†Thesszalonika, 306): vértanú. - Születési helye a hagyomány szerint az utóbb róla elnevezett szerémségi Szávaszentdömötör (Érdy-kódex). Nemes család szülötteként mint róm. katonatiszt került Thesszalonikába, ahol a keresztényüldözések során egy hatalmas erejű óriás ölte a hívőket. Amikor barátja, Nesztor kénytelen volt megvívni vele, ~ a kereszt jelével erősítette meg, így Nestor le is győzte az óriást, mire a cs. lefejeztette. Ezután ~t is elfogták,  s az óriás haláláért megvádolták. Kivégzése előtt gyűrűjével és palástjával ~ számos beteget meggyógyított.  Legendája szerint a sírjánál gyógyult meg egy magas rangú tisztviselő, Leontius, aki Thesszalonikában baz-t építtetett ~ tiszt-ére, majd amikor Illiricum pref-a lett, magával vitte ereklyéit, és Sirmiumban még szebb baz-t építtetett.  - Más források szerint ~ Sirmiumban lett vt. Amikor 441: Attila földúlta a várost, ereklyéi átkerültek Thesszalonikába, ahol később mindössze egy vérrel átitatott kendőt őriztek. Justinianus és Mauritius cs. már hiába kutatott az ereklyék után. Ennek ellenére ~ kultusza a gör-ök és a balkáni szlávok körében versenyre kelt Myrai Szt Miklóséval. Megalomartyrként a 6. sz. végétől, az avar és a szláv betörések idején különösen is segítségül hívták, s kezdték katonaként ábrázolni. Idővel pontosan megjelölték Thesszalonikában halálának helyét. Ünnepére a 14. sz: 40 napos böjttel készültek. X. 20: nagy vásárt kezdtek, X. 25-XI. 3: folytak az ünnepségek. - Ü: okt. 26. - Tiszt-e kezdetben elsősorban a K-i egyh-ban terjedt el, kiterjedtebb kultuszával a balkáni állattartó népek között találkozunk. Ny-on a keresztes háborúk nyomán vált népszerűvé; Szaloniki védősztje. - Ikgr. Harcosként, gyakran Szt György társaságában v. udvari öltözetű orans figuraként ábrázolják. Jellegzetes attrib-a nincs. - Legkorábbi ábrázolása: Szaloniki, Hosziosz Demetriosz (Szt ~)-tp. fogadalmi képe (5-6. sz. fordulója). Kardot viselő katonaként látható egy kijevi mozaikon (Moszkva, Tretyakov Képtár, 1108). Sok ikonon mint trónon ülő győztes v. mint lovag jelenik meg. Vtságát is szokták ábrázolni. Alakja föltűnik a m. Szt Korona alsó abroncsának zománcképein; egy 1490 k. készült, ma az esztergomi Ker. Múz-ban őrzött táblaképen és 1508: az erdélyi szász Jidve egyik táblaképén (az utóbbi ~ vtságát ábrázolja). Oltármestersége volt 1377: a győri szegyh-ban. A ~ keresztnevet évsz-okon át főleg a szegedi és székely kat. nép körében kedvelték. A moldvai csángóság névkultuszát már az ortodoxia közelsége is magyarázza. Családneveink: Dömötör, Demeter, Döme, Deme, Demse. - Szávaszentdömötör később elenyészett bazilita ktora volt a hazai ~-kultusz Árpád-kori fő forrása. Ennek életéről III. Béla adományleveléből tudunk legtöbbet. Sószükségletei érdekében Szegeden kikötési joga volt. Föltétlenül szellemi, talán lit. kapcsolatban is állt Szt ~ szegedi egyh-ával, amely a ~-hagyomány legrégibb m. tűzhelye. A ~ szaloniki sírjától hozott dömötörvíz és dömötörolaj régebben különösen kedvelt ort. sztelmény volt. Búcsúünnepének ottani neve: Démétria. - A jámbor néphit olyan csodatevő erőt tulajdonított ~nek, hogy az oltalma alatt álló várost személyesen is, fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól. Ez a mi m. Szt László-mondakörünkre is emlékeztető hiedelem a környező népek, így a bolgárok közt is elterjedt. Ha föltételezésünk helyes, és a szegedi ~-kultusz csakugyan egyidős volna a temesközi bolgár uralommal, akkor jogosan gondolhatunk arra, hogy nem véletlenül választották a védelmi és keresk. szempontból annyira fontos hely védősztjéül éppen ~t. - A tudat, hogy ~ katonatiszt volt, a prot. Erdélyben is élt. Kemény János, a későbbi fejed. 1623: azt írja: "Nincsen már a töröknek egyéb szent ~ napja, hanem csak Bethlen Gábor napja. Akkor, amikor ő akarja, lészen az ő szent ~ napjok, kit ők kászon gyűrű-nek mondanak." Ehhez Takáts Sándor hozzáfűzi, hogy a törökök nálunk ~ napján, vagyis a hideg beálltával megszüntették a harcokat. - A m. néphagyományban ~ a juhászok védősztje, tiszt-ének meghonosodását közvetlenül a bizánci egyh. térítésének tulajdoníthatjuk. A K-i palócok körében alakja úgy élt, mint aki maga is juhász volt. -  ~ napja a m. nyelvter-en sok helyütt a juhászok ünnepe, a juhászmulatságok, a dömötörözés napja. - E nap a m. parasztságnál a gazd. év egyik határnapjának számít. Az 1930-as években még élő népszokáss szerint a  →gazdák ekkor számadoltatják meg számadóikat; a juhászok e számadás után szokták elkampósolni azt a juhásztársukat, akiről árulás sült ki; a közmondás szerint „ ~ juhászt táncoltat". A leszámolás után közös istentiszteleten vettek részt, majd a juhászok a plébánia v. a bíró udvarán birkapaprikással és túróslepénnyel vendégelték meg az elöljáróságot és a juhosgazdákat, majd táncba mentek. - Híresek voltak a szegedi ~-napi búcsúk: napfölkeltekor a ~-tp. harangjának szavára a város és a környékbeli tanyák népe lobogókkal, Mária-képekkel indult a sztmisére, majd a tp. udvarán birkapaprikást főznek.  - A juhásztársad-mal ellentétben a falusi juhtartó gazdák és juhászaik körében ~ helyett inkább Szt Vendel kultusza terjedt el.  88-**

Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. - MNL I:606. (s.v. Dömötör napja) - LThK II:218. - BS VI:556. - Bálint II:399. - Sachs 1980:95. - Szabadfalvi József: Tanulm-ok a m. pásztorkodás köréből. Debrecen, 1984. - Ars Hungarica 1984/2:161. (Kerny Teréz: A katonasztek ikgr-jának néhány sajátossága és szerepe a kk. m. műv-ben)

Dömötör   →Demeter, →Vicsadoli Dömötör

Dömötör László Hilár, OH (Szombathely, 1920. okt. 5. -): tartományfőnök. - 1941: lépett a r-be, ahol műtő-sebész-asszisztens lett. 1950. II. 1: Pécsre helyezték, hogy ott IX: megkezdje teol. tanulm-ait. Az ÁVH VI. 10: éjszaka rtársaival együtt Abonyba hurcolta. Megszökött, de elfogták, Bp-re, az Andrássy út 60-ba vitték, kémkedéssel vádolták. Egy hónapos eredménytelen vallatás után Kistarcsára internálták, a papi szoba lakója. 1952. XII. 21: amnesztiával szabadult. Győrött elvégezte a teol-t, 1960: pappá sztelték. Máriagyűdön, Decsen, Szekszárdon, Pakson kp., 1969: a pécsi irgalmas tp. ig-ja. 1990: házfőnök, a r. mo-i tartfőn-e. H.V.K.

---

Dömötör Margó (+São Paulo, 2001. nov. 8.): leánycserkész vezető. – 13 évesen São Paulóban a 36. sz. Dobó Katica leánycserkész csapatba lépett. Őrsvez., rajvez., majd 16 éven át a csapat parancsnoka. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborainak regös cserkész kiképzője. Bo.J.–Fe.Má.

Dömötör Teréz Monika SZLT (Mikefa, Zala vm., 1903. dec. 17.–Bakonybél, 1983. ápr. 4.): szerzetesnő. – A polg. isk után ápolónőképzőt végzett. 1927. IX: 8: Bp-en lépett a r-be. –1950 u. utolsó munkahely a bp-i Kállai Éva kórház. 1982: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.