🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > cséplés
következő 🡲

cséplés: kalászos és hüvelyes növények magtermésének a kalászból, illetve a hüvelyből való kiverése kézzel vagy géppel. - A Szentírásban Izr. fiai járomba fogott állatokkal (ökrökkel) tapostatták ki a szétteregetett kalászokból a szemet a →szérűn, ez volt a nyomtatás (vö. Oz 10,11). Nyomtató állatnak nem volt szabad bekötni a száját, hogy szabadon ehessen az előtte heverő szemekből (MTörv 25,4; 1Kor 9,10). Akik a ~t végezték, hetekig ott maradtak a szántóföldön ill. a szérű közveten közelében →sátorban v. barlangban (Rut 3,7). A kisebb mennyiségű csépelnivalót egyszerűen kiverték cséppel (Bír 6,11; Rut 2,17; Iz 28,27). Az ÓSz a ~t átvitt értelemben az ellenség széttiprásának, bűnhődésének leírására használja (Mik 4,13; Iz 41,15). **

BL:232.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.