csonkahét, húshagyóhét, kisfarsang, semmihét: 1. →nagykarácsony és a →kiskarácsony, azaz dec. 25. és jan. 1. közé eső napok. Az
ormánsági ref-ok ajkán félhét, a moldvai csángóknál tekereshét, Göcsejben számosnapok, ném. ajkúaknál Zwölften, szerb népesség közelében: kereszteletlen napok (nekrestenci), mivel a néphit szerint Jézust akkor „még nem keresztelték meg”. Egyes vidékeken ez a ~ vízkeresztig számítódik. - 2. a →hamvazószerda és →nagyböjt első vasárnapja közti napok. Csütörtökön még megették a farsangi ételmaradékot (→kövércsütörtök). Pénteken a 20. sz. elejéig idős asszonyok elmondták Krisztus Urunk töviskoronája zsolozsmáját (→pénteki zsolozsma). Szombaton ném. eredetű falvakban a →sajbózás szokása élt. **
Bálint 1989:188.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.