családtörténet, genealógia: származási rend, családfa. Egy élőlény, tárgy vagy eszme eredetét, az egyén rokonsági (vérségi, sógorsági, →család) viszonyait vizsgáló tudományág. A tört-tud. segéd- és forrástudománya. Rokon tud-ágai: →jelvénytan, →címertan, kitüntetéstan, →méltóságtan, →oklevéltan, →pályafutástan. Az elméleti ~ a rokonsági rendszerek összeállításának szabályaival, a gyakorlati ~ a rokonsági rendszerek kidolgozásával foglalkozik. Célja lehet tört., társad-pol., orvosi, jogi stb., szemléltethető táblákon, listákon, grafikai ábrázolással (→családfa). - A ~ kezdetei a szóbeli, ősi népi eredetmondákra és az ókori világ mitológiáira nyúlnak vissza. - A tud-os ~ a mezopotámiai agyagtáblákon és az egyiptomi föliratokon ránk maradt királylistákkal kezdődött. Az ókori népek papi és harcos vezető rétegei több évszázadra visszamenően számon tartották hatalmukat megalapozó v. azt később megerősítő ősatyjukat és a tőle származó apai nemzetségi rokonságot. A ~ bibliai megfelelője a →nemzetségtábla. - Mint tört. tud-ágat a 15. sz: kezdték művelni főleg ném. és fr. ter-en. Tud. jellege a 17. sz: bontakozott ki, amikor a családfákat okl-ek alapján kritikusan igyekeztek összeállítani. - A mai tud. ~ a 18. sz. közepétől bontakozott ki Eu-ban, s főleg fejed. családokkal és a főnemességgel foglalkozott. Mo-on első képviselői →Wagner Károly SJ és Lehotzky András (1741-1813). - A ~ művelésére és elterjesztésére 1850 u. Eu-szerte tud. társ-ok és szakfolyóiratok születtek, Mo-on 1883: a M. Heraldikai és Genealógiai Társ. Ettől kezdve a módszeres kutatás kiterjedt a polg., a 20. sz: a parasztcsaládok vizsgálatára is. A komm. kultúrpol. a ~et és intézményrendszerét próbálta elsorvasztani. - Szakfolyóiratai: Turul (1883-1950, 1992-) (1893-1936 tárgymutató, szerk. Fekete Nagy Antal. Bp., 1940); Genealógiai Füzetek, Kolozsvár (1903-14); Családtörténeti Jegyzetek, Bp. (1914); M. Családtörténeti Szle, Bp. (1935-44). - A ~ m. tudósai: Nagy Iván (1824-98), Wertner Mór (1849-1921), Fejérpataky László (1857-1923), Daróczy Zoltán (1872-1944), ifj. Reiszig Ede (1873-1946), Kempelen Béla (1874-1952), Vajay Szabolcs (1921-), Kubinyi András (1929-), Kállay István (1931-), Gudenus János József (1947-). Si.I.

Pallas VII:891. - Köblös Zoltán: M. ~i könyvészet 1472-1905. Kolozsvár, 1909. (Klny. Genealógiai füzetek) - Tört. segédtud. alapismeretek II. Bp., 1963:59. (Bottló Béla: Genealógia) - Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 1965:397. (Historische Hilfswissenschaften und Verwaltungsgeschichte in Ungarn, 1945-64) - Levtári Közlem. 1970:213. (Kubinyi András: A m. genealógiai kutatás) - Handbuch der Genealogie Kiad. Eckart Henning-Wolfgang Ribbe. Neustadt an der Aisch, 1972. - Baán Kálmán-Kóczy T. László-Gazda István: M. ~i és címertani irod. 1561-1944. Bp., 1984. (Tud-tár) - A tört. segédtud-ai Szerk. Kállay István. Bp., 1986:102. (Kállay István: Genealógia) - Turul 1993:4/3. (Bertényi Iván: A tört. segédtud-ok fejlődése Mo-on 1951-91 között, 1)