🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csák
következő 🡲

Csák, Csákova, v. Temes vm. (Ciakova, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. közép-temesi esp. ker-ében. - 1332: Chaac. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1724: alapították újra. Mai Szentháromság tp-át 1881: építették. Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. Anyanyelve 1840: ném., m., bolgár; 1910: ném., rum., m., szerb. - Lakói 1910: 2790 r.k., 29 g.k., 1422 g.kel., 20 ev., 41 ref., 1 unit., 101 izr., össz. 4404. **

Kiss-Sziklay II:904.

Csák Alajos Cirjék, nagydaróci, OFMConv (Kiskunfélegyháza, Pest vm., 1855. dec. 28.-Miskolc, 1934. júl. 4.): tartományfőnök. - A gimn-ot Szegeden és Egerben végezte, ahol 1874. X. 4: belépett a r-be. A teol. befejezése után 1879. III. 30: Kézdivásárhelyen tett ünn. fogadalmat. IX: Nagybányán a gimn. termrajz és m. irod. tanára. 1880. I. 6: Szatmárnémetin pappá szent. 1886. VIII: Szilágysomlyón házfőn. és a gimn. ig-ja. 1892: Aradon kp. és hitokt., majd plnos. 1895-99: és 1903: tartfőn-ké választották. Rómából a teol. magistere címet kapta. 1907: Kolozsvárott házfőn., majd a gödöllői gimn. tanára, s Lőcsén házfőn. és a fiúnev. int. ig-ja. 1921: Szegedre, később Miskolcra költözött. - Cikkei: Szilágysomlyói gimn. értes. (1888-89: A gimn. tört.) - Fm: Kelemen Didák csodás élete és működése. Miskolc, 1927. - 1884. I. 1-1886. VIII. 12: a Nagybánya és Vidéke c. társ. hetilap szerk-je, 1889-1892. VIII: a Szilágy-Somlyó c. hetilap társszerk-je, 1886-93: a Szilágysomlyói r.k. gimn. értes. szerk-je. 88

Pallas IV:591; XVII:312. - Szinnyei II:132. - Schem. OFMConv 1918/19:46; 1942:57. - Gulyás IV:557. - Monay 1953:19.

Csák Ugrin, Guilelmus, Ugron (†1204. aug. 20. előtt): érsek. - A ~ nemzetség kisfaludi (Győr vm.) ágából származott. 1175-76: vál. zágrábi mpp., III. Béla 1188: győri mpp-ké nevezte ki. Kortársai közül a legjobb katonapap volt. 1189: Géza hg-gel és 2000 katonával csatlakozott Barbarossa Frigyes keresztes hadához, s csak a kir. hívására tért vissza Nisből. 1204: vál. esztergomi érs. - Utóda Zágrábban 1182: Timót, Győrben 1205. VIII. 1: Péter, Esztergomban 1204. VIII. 20. után Kalán. 88

Török 1859:29. (s.v. Guillelmus) - Mendlik 1864:28. (17.) (s.v. Guilelmus v. Ugrinus, 1204: érs.); 69. (s.v. Ugrinus: 1188-1206: győri pp.); 117. (Ugrinus, é.n., 1175?: zágrábi pp.); 373. (1188-1206: győri pp.); 380. (1204: esztergomi érs.) - Matković 1888:X. (XII.) - Pallas XVI:485. - Pauler II:688. (s.v. Ugron) - Eubel I:464. (1204: érs.) - Schem. Strig. 1918:XXIII. (17.), 1982:34. (18.) - MÉL I:293. - Schem. Jaur. 1968:27. - Kolarić 1995:27. (s.v. Ugrin, 1185-88 k.)

Csák Ugrin, Hugolin, Ugolin, Ugron (†Muhi, 1241. ápr. 11.): érsek. - A Csák nemzetség Szerém vm-ben birtokos újlaki ágából való. Pap lett, 1217-19: kir. kancellárként vett részt II. András sztföldi hadjáratában. 1219: vál., 1219-1241. IV. 11: tényl. kalocsai érs. Rómában III. Honorius 1219. VI. 11: pp-ké szent. Tevékeny része volt 1222: az →Aranybulla, 1231: az esztergomi okl. kiadásában. II. András Bosznia, Só és Ozora bánságát és Pozsega várát bízta rá azzal a föltétellel, hogy fölszámolja a →bogumilok eretnekségét. E célból várakat építtetett Boszniában. 1230. V: döntőbíró volt István zágrábi mpp. és a templomos lovagok birtokperében; a pp. Vaska, a templomosok Rajeszka birtokosai lettek. 1234: Bácsban ispotályt és szegényházat építtetett. 1241: ellenezte Rómában a zágrábi érsség megszervezését és a spalatóival való egyesítését. 1229. I. 20: javaslatára IX. Gergelytől megbízást kapott, hogy Bánmonostor (Bánostor) székhellyel megszervezze a szerémi ppséget, és megkezdte a kalocsai szegyh. átépítését. 1230-35: ismét kir. kancellár. IX. Gergely 1235: vizsgálatot bízott rá az orsz. adók ügyében. 1241: a róm. zsin-ra készült, de a tatárok közeledésének hírére hadba szállt és Kálmán hg-gel a sereg vezére lett. III: Pestnél megsebesült, így vett részt és halt meg a →muhi csatában. - Utóda a kir. kancellárságban 1219: Kilit egri prép., 1235: Mátyás zágrábi prép., a kalocsai széken 1241. IX. 23: Benedek. 88

Mendlik 1864:78. (s.v. Ugrin; 1219-41: érs.) - Gams 1873:371. (s.v. Ugrinus, Hugolinus, Ugerinus; 1219-41: érs.) - Balics II:209. - Margalits 1900:771 - Fraknói 1895:36. - Pallas XVI:485. - Winkler 1926:36. - Schem. Col. 1942:15. (22.); 1975:14. - MÉL I:293.


Csák Gellért OFM (Keszthely, 1711.–Sümeg, 1788. máj. 5.): hitszónok. – Nemes családból származott, 1728: lépett a r-be, 1735: szentelték pappá. Pozsonyban a kánonjog tanára és hitszónok. Utolsó éveiben Sümegen praedicator generalis. – M.: Kedves, mert ritka, nemes hármas levél. A ferences harmadrend kézikve. Pozsony, 1744. **

Farkas 1879:66.

Csák Antal (Marikó, Trencsén vm., 1868.–1930 után?): festő. – A Képzőműv. Főisk. Balló Ede (1859–1936) tanítványa, majd Firenzében – hol 60 képéből tárlatot rendezett – Rómában, Párizsban és Münchenben Hollósy Simonnál (1857–1918) képezte tovább magát. 1903–: állított ki a nemz. Szalonban. Az I. vh-ban és 1919–25: Győrött had- és arcképfestő. 1923: megörökítette →Bangha Bélát, →Giesswein Sándort, Valentin Károly (1883–1945) építészt, 1923–24: megfestette a helyrajzilag hiteles Győr város panorámája-t (a Városházán helyezték el). 1923: a kármelita tp-ba Szt Teréz oltárképet, a Szt István kpnába, a Krisztus Kir. pléb.tp-ba és más győregyhmi tp-okba oltárképeket festett. 88

v.Kerkápoly 1930:509. – Seregélyi 1988:109. – Győri életrajzi lex. 1999:56.; 2003:57. (+1926 u.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.