Cserépváralja, B-A-Z m.: 1. A falu fölötti Cserépvárat vsz. az Ákos nemzetség építtette a tatárdúlás (1241-42) után. Később kir. vár, Zsigmond többször elzálogosította. Főbb birtokosai a Rozgonyi, majd a Báthory család. 1596: Eger elestének hírére őrsége elmenekült, a vár a tör-é lett. 1697 u. a vm. helyrehozatta. Vsz. a Rákóczi-szabharc idején pusztult el. Romjai jelentéktelenek. - 2. plébánia az egri egyhm. harsányi esp. ker-ében. 1332: már létezett. 1946: alapították újra. - Mai Szt József tp-át 1961: Csaba László építette. Homlokzata nincs, a falusi kemencék kéményére emlékeztető vaskos fal, egyben harangláb is, lép a tp. elé. A tető gerince nem középen húzódik, hanem átlósan, egyik sarokból a másikba. A szentély irányában nőnek a falak, minden vonal az oltár irányába húzza a tekintetet. Csak a szentély fala van bevakolva, a többi fal nyers, fugázott kő. Az egész tp. a kereszténység őselemeinek bemutatása évszázados palócház keretében: betlehemi barlang, názáreti ácsműhely. - Anyakönyvei 1887-től. Harangjait 1936: 53 és 44 cm átm. Szlezák László öntötte. - Plébánosai: Patyi József, 1955: Hinár András, 1957: Fias István, 1962: Kondor Tibor, 1964: Németh Antal, 1966: Vámos Antal, 1975: Poncsák Miklós, 1980: Buzgán József, 1986: Bernáth Bertalan, 1991: Sály Miklós. - Lakói 1940: 974 r.k., 1 ev., 10 ref., össz. 985; 1948: 940 r.k., össz. 945 (2 tanerős r.k. népisk-ban 127 tanuló); 1983: össz. 632; 1990: össz. 679. Bá.B.-**

1. Kiss 1984:84. - 2. Gerecze II:241. - MEN:214. - Patay 1959. - Soós I:91.