🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Chile
következő 🡲

Chile, República de Chile: köztársaság Dél-Amerika nyugati részén. - Határai: Csendes-óceán, Peru, Bolívia, Argentína. Ter-e 756.945 km², főv-a Santiago. Hiv. nyelve a sp. - Ter-ének É-i és középső része az inkák földje volt. 1520: Magellán fedezte fel. A D-i területeket csak a 19. sz. elején foglalták el. Sp. gyarmat, 1810: független közt. - Misszionálását a mercedáriusok kezdték. 1552: domonkosok, 1553: ferencesek, 1593: jezsuiták, 1595: ágostonosok csatlakoztak hozzájuk. 1767: 400 jezsuitát űztek el, kik 12 rezidenciát, 9 koll-ot, Santiagóban egy-et és szem-ot hagytak maguk után. 1865: az alkotmány vallásszabadságot biztosított, de a liberális szkm. kormány egy időre föloszlatta a r-eket, államosította az Egyh. vagyonát. - Érsségei és ppségei: 1561: Santiago de Chile, 1564: Concepción, 1840: La Serena, San Carlos de Ancud, 1925: Chillán, Linares, Rancagua, San Felipe, Talca, Temico, Valparaiso, 1928: Antofagasta, 1929: Iquique, 1939: Puerto Montt, 1944: Valdivia, 1947: Punta Arenas, 1955: Osorno, 1957: Copiapó, 1959: Los Angeles. - Ap. vik-ai: 1928: Araucanía, 1955: Aysén. - Prelatúrái: 1959: Arica, 1960: Illapel, 1965: Calama. - 1977: 10.860.000 lakosból 9.282.000 kat., 1992: a becsült 13.599.441 lakos szinte kivétel nélkül ker., 85%-a r.k. 88

LThK II:1057. - Földünk 1978:316. - Kiss 1978:146. - NCE III:583. - EWYB 1993.I:725.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.