🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Búza
következő 🡲

Búza Barna, Buzi, Buzy (Vésztő, Békés vm., 1910. dec. 30.–Bp., 2010. okt. 16.): szobrász, éremművész. – Apja nagybányai festő volt. 1922: Sarkadra költöztek, apjától rajzolni tanult. 1928–35: a képzőműv. főisk-n →Sidló Ferenc és →Szentgyörgyi István növ-e, már ekkor Ferenczy István-, Székesfővárosi és Balló Ede-díjat kapott. 1935/36: római ösztöndíjasként Ferruccio Ferrazzinál tanult, a Galleria d’Arte Moderna megvásárolta 3 szobrát. Szt Tadeus 220 cm-es diófa szobra 1941: szerepelt a Nemz. Szalonban rendezett egyhműv. kiállításon, majd 1943: a Kolozsvári Műv. Hetek kiállításon I. díjat nyert. – 1944: a nyilasok bosszújaként büntető századba vonultatták be, alakulatával Au-ba került. A háború után 1945. XI-ig Au-ban maradt, faragóműhelyt nyitott, a salzburgi minoritáknak Krisztus-szobrot faragott. Műhelyét elvették, hazatért, fél évig kőművesek mellett a közt. elnöki palota gipsz diszítményein dolgozott. Visszatérve a szobrászathoz a budai várban a Szentháromság-szobor alakjait rekonstruálta. A Százados úti művésztelepen helyreállította 2009: is meglévő műtermét. Fából, kőből, fémből, kerámiából, porcelánból (a herendi porcelángyár számára), terrakottából, pirogránitból készítette kisplasztikáit, portréit, domborműveit, köztéri szobrait. – 1974-től az Irak-Iráni háborúig Bagdad (Irak) városesztétikai tanácsadója. Az 1980-as években választott ogy-i képviselő. – Fontosabb köztéri alkotásai: Kuruc lovas (Kazincbarcika, 1959), Esze Tamás (Sátoraljaújhely, 1966), Garay János (Szekszárd, 1972), Nemzeti Színház emlékkő (Bp., 1974), II. Rákóczi Ferenc (Kisvárda, Berettyóújfalu, 1987), Mikes Kelemen (Battonya, 1983; Berettyóújfalu, 1988), Ambrus Zoltán (Bp., 1989), Molnár C. Pál (Battonya, 1990), Kálvin János (Bp., 2000), Szt István (Sarkad, Baja, 2000), Szt Margit (Sajópetri, 2002), gr. Klebelsberg Kuno (Lakitelek, 2005; Bp., 2006; Budakalász, 2010). Bárdos Lajos, Gobbi Hilda, Kondor Béla síremléke. – Egyh. művei: 1943: Szt Tádé, 220 cm-es diófa szobor; Székesfehérvár, Prohászka-tp., Jó pásztor főoltár-szobor; 1951–57: keresztút a székesfehérvári baz-ban, diófa; 1952: Cortonai Szt Margit faszobra a bpi Kapisztrán Szt János-tp-ban; a Bp-albertfalvi tp. Szt Mihály-szobra; porcelán oltár a veszprémi ppségen, 1975: a sümegi ferences tp. diófa keresztútja, 1996: a pusztazámori pirogránit keresztút. – 2001: a M. Közt. arany érdemkeresztjével, 2002: a Közt. Érdemrend lovagkeresztjével, 2008: tiszti keresztjével tüntették ki. s.k.–Pr. L.

Műterem 1958:8. sz. (Pogány Ö. Gábor: ~) – Művészet 1970: 2. sz. (Ecsery Elemér: ~) – Művészet és Barátai 1996:1–2. sz. (Gergely Mihály: ~ 85 éves.); 2006: 1–2. sz. (~ köszöntése.) – KMML I:353. – Gergely Mihály: B. B. keresztútjai. Bp., 2001. – Maktár, 2005: 12. sz. (Varga Gabriella: A mobilkeresztút tervei készen vannak.) – Budai Polgár 2010/22. (Búcsú a Művésztől.) – Művészet és Barátai, 2010/5. (Buczkó Imre: A huszadik század tanúja volt.) – Wehner 2010. – Béres Klára–Béres Melinda: Az üstökös csillagot hozott. Bp., 2011.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.