Báta, Tolna m.: 1. Szt Mihály főangyal exempt bencés apátság. 1337: egy okl. szerint Szt László kir. alapította. 1326-ig mindössze két hiteles okl-es említése (1211, 1267) ismert, utána számos perbeli okirat szól birtokairól. 1403: az esztergomi érs. alá tartozott, így bizonyos, hogy kir. alapítású volt. 1415: Thuróczy, később más források is hírt adtak ereklyéjéről, a vérző szentostyáról. 1526. VIII.végén 5 szerz. és 5 ~i polgár a monostor értékes egyh. felszerelésével és az ereklyével Pannonhalmára menekült. 1529: a törökök felégették ~t, 1539: ismét pusztították, s ~ról és környékéről tízezer foglyot hurcoltak el. Javadalmát 1613-tólvilági papok élvezték, 1751: Kollonich Zsigmond szerezte meg. Halála után a Theresianumra szállt. 1743: a monostor köveit, mely a község fölött állt, a plébtp-ba építették be. 1937-39: ásatások feltárták alapjait. Az egyhajós tp. hossza 36,5 m volt, a kolostor északi oldalához csatlakozott. Pál apát (†1377) sírkövét és négy díszes faragott kövét a szekszárdi múz. őrzi. 1938-39: a Szt Vér tiszt. Hunyadi-emléktp-ot emeltek a monostor helyén. Címét korábban a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték, ma mint Szt Mihály apátságét a pécsi egyhm-ben adományozzák. - 2. Szt Vér-búcsújáró hely. 15. sz. források szerint ~n szentostyadarabot őriztek, melyből vér csordult. Az ereklyéhez megszámlálhatatlan sokaság zarándokolt. Híres volt a hadifogságból szabadult Garay János esete, aki 1425: bilincseit a Szt Vér dicsőségére hozta el. IV. Jenő p. 1434: búcsúhellyé nyilvánította ~t. A Hunyadi család a →bátaszéki ütközetben elért győzelme miatt rendkívüli tisztelettel volt a ~i ereklye iránt. László kivégzése előtt egy arannyal átszőtt bársony miseruhát küldött a monostornak. II. Lajos 1526: ~n járult utoljára szentségekhez, s az ereklye áldásával indult a mohácsi csatába. 1528: egy soproni polgár végrendeletében még ~i búcsújárásra kötelezte fiát. 1539: a ktort a török elpusztította, és az ereklye eltűnt. 1939: a romok fölé új tp-ot építettek, s VII.1.: a Szt Vér ünnepén újra búcsújárás kezdődött. Az ünnep szombatján éjfélig szentségimádás van, éjfélkor gyertyás körmenet és sztmise. Org-ját (1/6 m/r, op. 1197.) 1875: az →Angster gyár (op. 15.) a pécsi ev. tp. számára készítette, 1939: ua. ~ra telepítette. - 3. plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. 1267: Bata. 1731: alapították, 1776-ig exempt volt. Kegyura 1880: a Theresianum. Anyanyelve 1840: m; 1910: m; 1940: m., ném. - Tp-át 1158 e. Szt László kir. tiszt. sztelték. Mai Szt Mihály tp-át 1741: építették. Org-ját (1/8 m/r) 1906: az →Angster gyár (op. 549) építette, 1916: Bingold Kálmán, 1923: az Angster gyár (op. 980b) átépítette. - Plébánosai: 1763: Hindy Mihály, 1796: Kancsek György, 1803: Illés Pál, 1814: Zsille János, 1815: Füry József, 1818: Horváth János, 1821: Fekete Ferenc, 1858: Vidák József, 1869: Holndonner Ferenc, 1894: Salczer Sándor, 1908: Györkő Ferenc, 1923: Fájth Jenő, 1946: Vida István, 1949: Taksonyi József, 1964: Redling János, 1974: Báthory László, 1975: Sudár Imre. - Lakói 1840: 2209 r.k., 28 g.kel., 418 ref., 5 izr., 203 egyéb vall., össz. 2863; 1910: 3725 r.k., 13 g.k., 8 ev., 431 ref., 35 izr., össz. 4212; 1940: 3310 r.k., 5 g.kel., 6 ev., 329 ref., 14 izr., össz. 3674; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 16 ffit, 10 nőt; 1948: 3116 r.k., össz. 3345 (5 tanerős r.k. ált. isk-ban 256 tanuló); 1983: 2526 r.k., össz. 2534; 1990: össz. 2200. H.F.-B.G.-**

1. PanRt XII/B:119. - Kónyi M.-Holub J.-Csalog J.-Dercsényi D.: A ~i apátság és Krisztus vére ereklyéje. Pécs, 1940. (Tolna vm., múltjából 5.) - 2. Pallas II:720. - Vigilia 1952:573. (Balanyi György: A Szt Vér tiszt-ének nyomai a m. kk-ban) - Pásztor 1940. - MEN:89. - Kiss 1978:94. - Berecz 1986:11. - 3. Gerecze II:889. - Schem. Qu. 1914: 137; 1981:243.