🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bulgária
következő 🡲

Bulgária, Republika Bulgarija: köztársaság a Balkán-félszigeten. - Határai: Ro., Szerbia, Macedónia, Görögo., Töröko., Fekete-tenger. Ter-e 110.912 km², 1985: 8.940.000 lakos, főv-a Szófia. - A róm. birod-ban földje Moesia prov., thrákok, a 4. sz: gótok lakták. Bizánc szövetségeseként 482: jelentek meg a bolgár-törökök a Balkánon, de letelepedésük csak két évszázad múlva történt. A Volga vidékén a 6. sz: Nagy-~ néven Kubrat kán vezetésével törzsszöv. alakult. A Ny-ra vándorló bolgárok egy része Aszparuh kánnal D-Besszarábiából szláv szövetségesként Bizánc ellen harcolt. 680 k. a Dunától D-re a szlávokkal államot alakítottak, melyet 681: elismertettek Bizánccal. 805: Kurum kán (803-814) részt vett az avar birod. fölosztásában, 811: Niképhorosz bizánci cs. csatában megölte, Drinápolyt elfoglalta. Omurtag kán (814-831) Bizánccal 820: 30 évre békét kötött. Preszián kán (836-852) megszerezte Közép-Macedóniát, Borisz kán (852-889) uralma alatt, 865: a bolgárok megkeresztelkedtek. Róma Formusus és Paulus pp-öket küldte ~ba, mivel azonban a Sztszék vonakodott érsséget alapítani, Borisz a konstantinápolyi pátr-t ismerte el egyhfőnek. Cirill és Metód tanítványai menedéket kaptak, s terjesztették a szláv írást. Vladimir kán (889-893) idején sikertelenül megkísérelték a pogányság visszaállítását. Simeon (893-927) megtorló támadásokat vezetett 896: az etelközi m-ok ellen, válaszul azok É-~i portyázásaira; 919: Simeon fölvette a cári címet. Petár cár (927-969) idején ~ban megjelentek a →bogumilok és az apokrif irod. 971: K-~ bizánci uralom alá került. II. Baszileiosz bizánci cs. a Belaszica-hg. egyik szorosában 1014: legyőzte ~t, mely 1018-1185: Bizáncnak hódolt. 1185-87: Aszen és Petár bojárok fölkelése megszabadította őket a bizánci uralomtól, Rómával 1204: Kolojan cár (1197-1207) állította vissza az uniót, akit Leó bíb., III. Ince követe koronázott meg. Borisz cár Tirnovóban 1211: zsin-ot tartott a bogumilok ellen, II. Iván Aszen cár (1218-41) feleségül kapta II. András kir. leányát, Annát, az Aszenek ezzel rokonságba kerültek az Árpád-házzal. 1232: az unió megszakadt. 1241: tatárok (mongolok) törtek ~ba, 1277-80: parasztháború nyomán Ivajló kanászt cárrá koronázták. Iván Alexander cár (1331-71) kettéosztotta ~t fiai között. 1346-tól állandósultak a török betörések. A törökök 1364: elfoglalták Plovdivot. I. (Nagy) Lajos elfoglalta Bodonyt (Vidin), a török ellen megszervezte a bodonyi bánságot. Ivan Sisman cár (1371-93) 1382: föladta Szófiát. 1389: a rigómezei csatában a törökök legyőzték a szerbeket, 1393: elfoglalták Tirnovót, 1396: a nikápolyi csatában szétverték Zsigmond kir. seregét és elfoglalták Bodonyt, ezzel ~ török ter. lett. 1404: Konstantin és Fruzsin cári ivadékok Mo-ról fölkelést szerveztek. 1426: Fruzsin hg. és Ozorai Pipo temesi ispán Szilisztránál török sereget győzött le. 1443: Hunyadi János hadjárata részsikereket ért el, de 1444. XI. 10: a várnai csatában elesett I. Ulászló kir. (1440-44), és ~ban megszilárdult a török uralom. 1553: és 1568: Verancsics Antal pécsi pp. naplót írt ~i útjáról. 1598: Báthory Zsigmond fejed. támogatásával kitört az első tirnovói fölkelés, 1648: Filip Sztaniszlavov nikápolyi r.k. pp. levélben kérte Zrínyi Miklóst a bolgárok megsegítésére. 1686: a 2. tirnovói fölkelést, 1688: a csiproveci fölkelést verték le a törökök. 1697: Thököly Imre ~n keresztül ment Töröko-ba, mely útról titkára, Komáromi János naplójában írt. Rákóczi József (†1738), a fejed. fia ~ból próbálta föléleszteni a kuruc mozg-at de Cserna Vodában meghalt. Az 1768-74: és az 1806-12: orosz-török háborúkban bolgár önkéntesek harcoltak a török ellen. - 1849-50: ~ Kossuth és bujdosó társainak állomáshelye. 1862: Tirnovóban fölkelési kísérlet történt, Belgrádban bolgár légió alakult. 1868: szabadcsapatok harcoltak a törökök ellen. 1876. IV: fölkelés tört ki. Az  orosz-török háborút 1878. III. 3: a San Stefanó-i béke zárta, VI-VII: a berlini kongr. a Duna és a Balkán-hg. között létrehozta ~t, a Balkán hg-től D-re K-Rumélia néven török fennhatóság alatti tart. alakított. 1885. IX. 6: K-Rumélia fölkelés útján ~hoz csatlakozott, emiatt a szerbek háborút üzentek ~nak, de a bolgárok kiverték őket. 1887: a bolgárok Coburg-Koháry Ferdinánd hg-et fejed-mé, 1908: cárrá választották. 1912: ~ kezdeményezésére megalakult a Balkán-szövetség, mely a törökök elleni első győztes Balkán-háború után, a 2. Balkán-háborúban ~ ellen fordult, s elragadta ter-ei egy részét. ~ az I. vh-ba 1915. IX. 21: lépett be a központi hatalmak oldalán. Részt vett Szerbia meghódításában. 1918. IX. 15: az ang-fr-szerb-török erők támadására összeomlott, magával rántva a közp. hatalmakat. 1919. XI. 27: a neuillyi békében ~t lefegyverezték, és kb. az 1913: érvényes határok közé szorították. Komm. mozg-ak, gazd. válság, 1934: katonai államcsíny sújtotta. 1935-40: visszaállították a kir. uralmat. 1941. III. 1: ~ csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, III. 2: a ném. csapatok bevonultak ~ba. ~ XII. 13: hadat üzent Angliának és az USA-nak. III. Borisz cár 1943. III: meghalt, 1944. IX. 5: a SZU hadat üzent ~nak, ahová IX. 8: bevonult, IX. 9: komm. „fölkelés” tört ki, a Hazafias Front alakított kormányt, mely IX. 10: hadat üzent No-nak. A bolgár csapatok részt vettek 1945. III. 6-19: a Dráva menti hadműveletekben. 1946. IX. 8: népszavazással megszüntették a monarchiát, IX. 15: kikiáltották a népközt-ot. 1947. II. 10: aláírták a párizsi békét. 1954-90: Todor Zsivkov a bolgár KP első titkára, akit a komm-k bukása után bíróság elé állítottak. -

1801: az egy. budai nyomdájában elkészültek az első nyomtatott bolgár kv-ek. 1820: Körösi Csoma Sándor és Széchenyi István utazott ~ban. 1835: Gabrovóban megnyitották az első világi bolgár isk-t, 1838: a budai egy. nyomda betűivel N. Karasztojanov nyomdát alapított Szamokovban, 1844: megjelent az első bolgár folyóir. a Ljuboszlovie. 1860: a bolgár ort. egyh. szakított Konstantinápollyal, s az uniós kísérlet eredményeként 2 g.k. ap. helynökséget alapítottak. - 1870: bolgár exarchátus kezdte meg az önálló bolgár egyh. szervezését. 1888: Szófiában megalapították az áll. egy-et.  1925-34: Szófiában a Sztszék képviselője diplomáciai státus nélkül Giuseppe Roncalli (a későbbi XXIII. János p.), kinek erőfeszítései eredménytelenek maradtak. 1926: 5,4 mill. lakos 84%-a g.kel. a bolgár patriárkátusban, 13% mohamedán, 0,83% (40.077 lélek) r.k. a nikápolyi ppség és a szófia-plovdivi ap. vik-ban, melyekben 25 egyhm-s, 80 szerz-pap, 10 isk., 2 kórház és 2 árvaház; a gör. kat-ok számára 1926: megszervezték a szófiai ap. exarchátust, melynek 25 parókiája, 34 egyhm-s, 10 szerz-papja, két ffi és egy női ktora volt. Az utolsó, vallást is föltüntető népszámláláskor 1946: 45.704 r.k. volt. 1947. XII. 4: az alkotmány és 1948. II. 16: a kultusztörv. vallás- és lelkiismereti szabadságot hirdetett, de szigorúan büntette a „vallási visszaélések”-et. 1949. II. 26: külön hivatalt állítottak föl a vallási ügyek intézésére. A p. delegátust kiutasították, az egyh. szervezeteket föloszlatták, javaikat államosították. 1952 őszén a pp-öket és papokat bebörtönözték. A nikápolyi pp-öt halálra ítélték, a szófia-plovdivi vikárius meghalt a börtönben, a g.k. pp. is meghalt. - 1965: lakossága 85,5% bolgár, 8,6% török, 2,5% macedon, 3,4% cigány és örm.; 84% g.kel., 11% mohamedán, 1% r.k. - 1975: lassú enyhülés kezdődött. 1989: ~ban kb. 25.000 r.k.,  kb. 35.000 g.k. élt ~ban.   88

Niederhauser Emil: ~ tört. Bp., 1959. (Studium kv-ek 10.) - Koszev, Dimitar-Hrisztov, Hriszto-Angelov, Dimitar: ~ tört. Uo., 1971. - Cvetkova, Bisztra: A várnai csata. Uo., 1988. (211. old. ~ tört. bibliogr.) - Adriányi 1992:157.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.