🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Boér
következő 🡲

Boér Géza, nagy- és kisberivoji (Bp., 1894. ápr. 26.–Bp., 1959. júl. 31.): lelkész. – A bpi II. ker. Kir. Kat. Főgimn. éretts., a teol. 1912–16: a Tud.egy. Hittud. Karán végezte, Esztergomban 1916. IX. 3: pappá szent. Szapáry gr. családjánál nevelő. 1917: Bpen hitokt., 1917. IX–: tábori lelkészként harctéren szolgált, 1919. IV. 8-ig olasz hadifogoly, századosként szerelték le. 1919: Bpen az érs. helynökségen titkár és Bp-Városmajorban kp., s az V. ker. felső reálisk., 1921: az I. ker. (Verbőczy) áll. gimn., 1923: az Áll. Mátyás kir. Gimn. hittanára. – 1933. IX: Bp-Erzsébetvárosban, 1935: Bp-Józsefvárosban, 1937: Belső-Józsefvárosban, 1947: Bp-Krisztinavárosban kp., 1948: Bp-Kamaraerdőn lelkész. 1951: Bp-Kőbányán, majd a Mátyás-tp-ban kp. – M: Laudetur! Vade mecum az Emericánások számára. Bp. [1929] – Laudetur! Vade mecum az emericánások számára. A Foederatio Emericana hivatalos imakve. Összeáll. Uo. [1930] [a M. kvészetben mindkettő 128 lap – azonos?] – Récsei báró Rétsey Ádám táborszernagy és rokonai. Uo., 1942. – Bpen 1920. I. 25.–1921. IX: a Fájdalmas Szűz Mária Társulat hitbuzgalmi és társad. havi folyóirata a Katholikus Élet fel. szerk. – Álneve: B. Boér Géza (kvein). 88 Barthos–Csetri 1924:26. – Barthos–Csetri–Luttor 1931:44. (s.v. B. Boér Géza) – Gerő 1938:71. – Gulyás III:692. – Kemény 1942:135. – Schem. Strig. 1940:252. (s.v. Boér Geyza), 1941:272. (s.v. Boér Geyza), 1947:213., 1982:402. – Viczián 1995:765. – Berzeviczy 2000: 1716. sz. – Beke 2008:85. (s.v. Boér Géza Lajos Jenő)

Boér Margit Judit, gyalui, SM (Kolozsvár, Kolozs vm., 1895. jún .23.–New York, USA, 1958. aug. 8.): szociális missziós nővér. – Ref családban született. Kolozsvárt keresk. isk. végzett, 1915. VII. 15: katolizált, Bpre kerülve, elvégezte a szoc. missziós tanf-ot, s belépett a társaságba. 1921–33: a clevelandi (Ohio, USA) missziós telep szervezője és társ-vez-je, több college-ben képezte tovább magát, 1928–35: amerikai állampolgár. Boér Judit néven 1934–: ismét Bpen élt. Hildegarde és Irma nővérekkel együtt létrehozta a Social Mission Sisters és a Social Mission Settlement intézményét, melynek keretében a II. vh. után a menekülteket segítette. – M.: Judit. Reg. Arad, 1927. – Bpen 1935. I.–1944. XII: a Szociális Missziótársulat havi hivatalos közlönye A Keresztény Nő szerk.; 1935. II.–1942. IV: az Élet és Öröm és 1938. III.–1942. IV: melléklapja a Búzavirágok, s összevont folytatása 1942/43. X.–1944/45: 2. sz: az Élet és Öröm, Búzavirágok szerk. 88

Gulyás III:696. – Sajtókamara évkve. 1942:195.; 1943:217. (s.v. Boér M. Judit) – Viczián 1995:178. (99., 282., 283., 935. s.v. Boér Judit)

Boér M. Judit →Boér Margit Judit

Boér (1941?-ig Bittenbinder) Miklós, id. (Bp., 1886. aug. 6.–São Paulo, Brazilia, 1968. márc. 14.): tanár, magántisztviselő, újságíró. –Szülők: Miklós (1859–1943) tanítónőkép. ig., Szendrey Mária. A bpi Tud.egy-en 1908: m–ném. szakos középisk. tanári okl. szerzett és bölcsész dr. 1909. X. 31–: a körmöcbányai áll. reálisk. h. tanára, 1910. X. 5: a szegedi, 1917–19: a bpi VI. ker. (Andrássy úti) áll. felső leányisk. tanára. 1919 őszén megvált a tanári pályától. Utóbb biztosítóint. tisztviselő, hírlapíró, 1929(is): a IX. ker. Ranolder Int. óraadó tanára. – 1954–: Brazíliában élt. 1966-ig a Brazil-M. Kultúr Egyes. alig-ja. – Írásai: B. Hirl. (1909, 13/14), M. Nyelvőr (1909: Kölcsey levele Kerekes Ferenchez), Uránia (1909: Az időnyerésről; 1914: Szigligeti ifjúságáról), Az Újs. (1910: 306. sz. Bismarck levelei Mo-ról). EPhK (1909: A Pancsatantra egy másik török származékáról; 1911: Iskoladrámák Körmöcbányán, 1911/12: kvism.), Ethnogr. (1910: Új adatok a runaíráshoz; Az új Kalevala-magyarázat érthetetlen részéről), ItK. (1910. Adalékok a m. színmű tört-hez; Adatok Rozsnyai Dávid életéhez; Holberg Erasmus Montanusa; 1912: Toldi előhangja; 1914: Szigligeti Ede „Megátkozott cselek”-je), Kath. Szle (1910/12: Kvism-ek; 1911: Verlaine; 1912: Mikes ped. elvei), M. Középisk. (1911/13. Kvism-ek; 1914: A svéd leányközép-isk,; Az osztr. felső leányisk. újjászervezése). Nemz. Nőnev. (1911: A leányok munkára való neveléséről; 1912: A felső leányisk. fegyelmezésről; 1913: Egy fejezet a nők lélektanából; 1916: A leányközépisk. szervezésének kérdése; A nőneveléstan alapkérdéseiből), P. Hirl. (1911. I. 3. Az impresszionizmus a modern m. életben és lírában), OKTEK (1911: Az idegen nyelvek tanításáról a felső. leányisk-ban; A felső leányisk. reformjáról ; 1912: Kvism.), Szegedi Napló (1911), Irodt. (1912. Arany János Öldöklő Angyala ; 1914: Bidpai és Lokman m. fordítói), Philol. dolgozatok (Bp.. 1912. Jókai Trenck-regényei), M. Paed. (1913: A felső leányisk. megoldatl. kérdései; 1914: A porosz középfokú női okt.), Debr. Szle (1929: A világháborús élmény és irod.; 1931: A 7. és 8. o. középisk. tanulók lelki élete). római Kat. Szle (1955: 7. Herders Bildungsbuch [Der Mensch in seiner Welt], 1956: 55. A 80 é. Adenauer; 1961: 9. A modern háború erkölcsi problémája), Délamerikai Magyarság, clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapja, Argentínai Magyar Újság, Délamerikai Magyar Hírlap, Magyar Szemle, A Délamerikai Magyar Hírlap évkve. (São Paulo, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961) – M: A Humájun Námé első származéka: Rozsnyai Dávid „Horologium turcicum”-a. Bp., 1908. – A kath. neveléstud. korszerű alapelvei. A mai nemzetpol. művelési akarata és a kath. nevelési eszmény. Kultúrpol. tanulm. Bp., 1933. – A Sz. Orsolya-rend leánynev. rendszere. Uo., 1936. – Szántás. Elbek. Uo., 1936. – Eszményi házasság. Tárcák, életképek, humoreszkek. Bp., 1938. [1939] – Korszerű kat. olvasókv. Bp. 1940. – Emberismeret és életművészet. Bp.[1941] – Álnevei: Szendrey Miklós (1936., 38., 40., 41: kiadott művein) 88

Kalmár 1910:269. (s.v. Bittenbinder) – MTC 1918:408., 1929:131. (s.v. Bittenbinder) – Gulyás III:454. – Nyugati Hírnök 1949: 35-36. sz. (k. i.) – Délamerikai M. Újs. 1968: 51. sz. (G. I.). – Nagy 2000:113.

Boér (1941-ig Bittenbinder) Miklós (Szeged, Csongrád vm., 1914. ápr. 30.–São Paulo, Brazilia, 1987. máj. 7.): egyetemi tanár. – Apja B. Miklós. 1938: a Pázmány Péter Tud.egy. teol. dr. és m.–ném. szakos középisk. tanári okl. szerzett, 1938. III. 20: pappá szent., ideigl. átengedve a Váci Egyhm. szolgálatára. 1939: Ipolyságon az áll. gimn. hittanára és még ez évben Rómába küldték tanulmányainak folytatására. 1940: az esztergomi Hittud. Főisk. tanára, 1941: a szemin. tanulm. felügyelője is. 1945–47: a VKM tanácsosa. 1947: a KPI gondnoka, az egyhm. cenzúrabiz. tagja. 1948. I: a R. K. Egyházi Ügyoszt. vez-je. – Ellenezte a komm. okt.- és valláspol-t, 1948. X: Olo-ba távozott. Rómában a Vatikáni Rádió m. adásának vez-je. 1950: Brazíliában telepedett le, Sao Paulóban a kat. egyetem szociológia és politológia tanára. VI. Pál p. 1972: laicizálta. 1984: nyugdíjazták, de az egy-en tovább tanított. Halála után São Paulo-ban sugárutat neveztek el róla. 1958-: Magyar Helikon vez. tagja; 1966-: a Brazil-M. Kultúregyes. alig-ja. – Írásai: Notter Antal emlékkv. (Bp., 1941: Az Unam Sanctam bulla az egyh. és az áll. viszonyáról); Orsz. Kat. Nagygyűlés, 31. [Bp.] 1943. X. 1.–6. (Uo. 1944: Készítsük elő a m. jövőt szeretettel!), Argentínai Magyar Újság, Délamerikai Magyarság, Revista Politica e Estratégia. – M: Az egyh. és áll. viszonya a 13. és 14. sz. fordulóján az állambölcselőknél és kanonistáknál. Bp., 1938. (Dolgozatok a Bpi Kir. M. Pázmány Péter Tud.egy. Kánonjogi Szemin-ából 3.) [s.v. Bittenbinder Miklós!] – Cardinal Mindszenty and the Implacable war of Communism Against Religion and the Spirit. London, 1949; ol. Milano, 1950) – Introducao a Sociologia Religiosa. São Paulo, 1953. – Argelia, Guerra e Paz no Maghreb. Rio de Janeiro, 1961. – Alemanha na encruzilkada. São Paulo, 1962. (sp-ul: Barcelona, 1964) – Militarismo e clericalizmo em Mudanca. São Paulo, 1980. – A utópia marxista e o socialismo real. São Paulo, 1982. – Az esztergomi kispapok évi 2x-i lapja az Esztergom Ősrégi Szemináriuma 1942. XII–1944. VI: fel. szerk.; a Római Magya Kurír 1948. XII. 1.–1950: 7. sz. szerk-je, 1951–1987: az O Estado de São Paulo munk. később külpol. szerk-je, 1957–67: a Sao Pauló-i Délamerikai Magyar Hírlap külpol. rovatvez-je. 88 Schem. Strig. 1940:251. (s.v. Bittenbinder!), 1941:272. (s.v. Boér), 1947:213., 1970:187. – Gulyás III:455. (s.v. Bittenbinder) – Tóth 1947:3. – római Kat. Szle 1955:94. (Tóth Veremund: Nicolas Boér: Intriducao a sociologia religiosa) – Mildschütz 1977:100. (616.) – Viczián 1978:54. (130.); 1995:337. – ÚMÉL I:799. – római Kat. Szle 1988: 2. sz. – Nagy 2000:113. – Beke 2008:86. (eredeti nevét nem közölte! - VJ.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.