Magyar Katolikus Lexikon > B > Barta


Barta Ilona Jolánta, OSU (Bp., 1912. jún. 9.-Sopron, 1997. jún. 4.): igazgatónő. - Pénzügyőr édesapját ~ születése után Somorjára (Pozsony vm.) helyezték. Itt született ~ 3 fiútestvére. ~ az elemit, a polg. isk. 1-3. oszt-át magántanulóként Enyingen végezte, ahová apját a →trianoni béke után helyezték, a veszprémi angolkisasszonyoknál vizsgázott. 1927: a gyermekek iskoláztatása érdekében az apa Sopronba kérte áthelyezését, ahol ~ 1928: befejezte a 4. polgárit, majd az orsolyita r. tanítónőképzőjében tanult tovább. - 1932. VIII: belépett a r-be, 1933: tanítónői okl-et szerzett. Elöljárói a budai rházba küldték, innen az angolkisasszonyok polg. isk. tanárképzőjében m-irod-tört. szakot és hitoktatóképzőt végzett. 1937: Szegeden az Apponyi Koll-ban ped-fil. szakon tanult tovább. 1939. VI: drált, VII. 26: Sopronban öltözött be. 1940. IX: a r. tanítóképzőben ped-fil. tanár és gyakorlati kiképző. 1947 őszén az isk. ig-ja. - Az államosítás után a rház meghagyott részében nővértársaival magánórákat adtak. 1950. VI. 18: éjszaka 70 társával Vácra hurcolták, s az irgalmas nővérek Karolina Isk-jában helyezték el őket. A beteg főnöknőnek, s néhány öregnek lakást kerestek, ~ gondozta őket. Kisgyermekek gondozását is vállalta, hogy valami keresethez jussanak. 1952: édesapja halála miatt visszatért Sopronba, nyúlbefogó háló kötésével kereste kenyerét, 1955: az orsolyita tp. sekrestyése. 1969: nyugdíjazták. Közben matematikus testvérétől úgy eltanulta a mat-t, hogy keresett korrepetitor lett, szinte minden középisk-ból jártak hozzá diákok. Hitoktatást is végzett, növ-eiből 3 pap lett (→Várszegi Asztrik OSB, Reisner Ferenc, Vas Imre András OCD). - 1991: mint rfőnöknőt fölkérték az isk-k újraindítására. Visszakapták az Orsolya tér 2-3. sz. és a Széchenyi tér 21. sz. épületegyüttest, s gyors tatarozás után átvették a teljes tantestületet és diákságot. 1992. IX: ~ vezetésével indult a Szent Orsolya R.K. Ált. Isk. Gimn. és Kollégium. 1996: ~t fölmentették a főnöknőség alól. 1997. V: a M. Közt. arany érdemkeresztjét kapta, de átvenni már nem tudta. **

Mácsik Teréz Auguszta OSU közlése

Barta István, Bold. Szűz Máriáról nev., Piar (Kecskemét, 1902. jún. 8.-Kecskemét, 1958. dec. 11.): tanár. - 1923. VIII. 27: lépett a r-be, 1927. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1929. VI. 16: pappá szent. M-lat. szakos tanár 1929-34: és 1937-től a nagykanizsai, 1934-37: bpi r. gimn-ban. Isk. színdarabokat írt, diákjaival számos színielőadást tartott. Cikkeit közölte a M. Középisk., a M. Kultúra, a Pásztortűz, a M. Zenei Szle, Az aradi vár foglyainak emlékkv-e 1850-ből. M.I.

Gulyás II:573. - Kegyes tanítór. névt. I. 1940/1:58.

Barta János (Szentes, Csongrád vm., 1901. aug. 9.-Debrecen, 1988. ápr. 18.): irodalomtörténész. - A középisk-t Szentesen végezte. A bpi Eötvös Koll. tagjaként 1923: m-ném. szakos tanári és dri okl-et szerzett. 1924-49: a Bpi Keresk. Akad. fiú- és leány- középisk-ban tanított. 1925-27: berlini ösztöndíjas. Első jelentősebb cikkét (a Bánk bánról) a Napkelet közölte. A 30-as években a Nyugat köréhez csatlakozott. Vörösmartyról, Berzsenyiről szóló tanulm-ai tették ismertté, 1935: és 1938: Baumgarten-díjjal jutalmazták. Egy. mtanári értekezését a m. romantikus költ. tört-éről (Berzsenyitől Adyig) írta. 1950: a bpi egy. mtanára, 1951: a debreceni egy. tanára. - Figyelmét a 19. sz. 2. felének m. irod-ára összpontosította. Középisk. tankv-ek, egy. jegyzetek írása mellett az 1950-es évek elejétől szembeszállt a vulgármarxista fölfogás egyoldalúságaival. A romantika méltánylásáért harcolt, adott korhoz akarta kötni a realista irod. fénykorát, az értékelméletet. Aranyról, Keményről, Vajdáról monográfia értékű tanulm-sorozatot írt. A 60-as évektől szerk. Vajda János Összes Műveinek krit. kiadását. Számos tud. testületnek és szerk. biz-nak volt tagja. Ped. életműve a debreceni iskola v. Barta-iskola, melynek tagjait a dogmatizmustól (és általában a deduktív módszertől) mentes, az irod. művet, annak esztétikumát a középpontba állító irod-szemlélet jellemzi. - M: M. helyesírás és fogalmazás. Vincze Frigyessel. Bp., 1930. - Az ismeretlen Madách. Uo., 1931. - Madách Imre. Uo., 1942. - Arany János. Uo., 1953. - Élmény és forma. Uo., 1965. - Költők és írók. Uo., 1966. - Klasszikusok nyomában. Uo., 1976. - Évford-k. Uo., 1981. - A pálya évei. Uo., 1985. - A pálya végén. Uo., 1987. Im.L.

Gulyás II:575. - MIL I:109. - M. Nemz. 1988. IV. 20.