árvalányhaj: pusztai fűnövény, a magyra cserkészakapl dísze. – Hazánkban hét fajtája él, legismertebb a kócsagtollfű, a Stipa pennata. Védett növény, csak engedéllyel, a meghatározott helyen és mennyiségben lehet szedni. – A magyar puszták kopár, homokos mezőin, csupasz hegyoldalakon terem. A pázsitfűfélék családjába tartozik, csak az elvirágzás után tűnik elő a tollas forgójával. A szemtermés a körülötte lévő toklászban van, amely éretten a forgó segítségével röpül tovább. Szép látvány a május végén, június elején virágzó ~ mező, mint hullámzó tenger, gyönyörű a magyar puszta. A legények a tokmányt levágva, bokrétába kötve tűzték kalapjuk mellé. – A m. cserkészek a →Trianoni béke után fájdalmuk, a nemzeti gyász jeléül tűzték kalapjukra az árvalányhajat, így lett a m. cserkészkalap dísze. Az 1924-i hollandiai és az 1929-i angliai dzsemborin mindenki irigykedve nézte a magyar fiúk kalapja mellett lévő „tollakat”. Nem akarták elhinni, hogy nem madártoll, hanem egy szép fűféle a „boglárba”, árvalányhaj-tartóba helyezett csokor. –A magyar vezetők több ezer csokor árvalányhajat visznek minden külföldi útjukra, ami valóságos „valuta”, amiért mindent lehet cserélni: skót szoknyát, furulyát, felszerelést. Bo.J.–Fe.Má.