🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > antitrinitáriusok
következő 🡲

antitrinitáriusok (lat.): Szentháromság-ellenesek, tévtanítók, akik nem fogadják el a →Szentháromság egy Istent. - A Szentháromság tétele az Egyh. életében Krisztus istenségével együtt lett a teol. reflexió tárgya. Amikor fölismerték benne a Fiú örök személyét és az Atyától való különbözőségét, tisztázni kellett, hogy mi bennük a közös és mi a különböző. A kérdés azután kiterjedt a Szentlélekre is. Az első kísérletet a 2. sz. apologéták tették, de megakadtak a Fiú és a Szentlélek valamilyen alárendeltségénél: úgy látták, hogy teljes értelemben az istenség csak az Atyáról állítható, a másik két személyről csak valamilyen másodlagos értelemben. Mások az Isten egységét úgy akarták menteni, hogy egészen tagadták a Fiú és a Szentlélek istenségét (dinamikus →monarchianizmus) úgy, hogy a Fiút és a Sztlelket egészen azonosították az Atyával, ill. csak az Ő üdvrendi megjelenési formájának tartották (modális monarchianizmus). - A dinamikus monarchianizmus lényege az, hogy Jézust, az embert eltöltötte az Istenből kiáradó személytelen erő (Logosz), s ezért őt átvitt értelemben isteni személynek is lehet mondani. A nézet a bizánci Theodotosztól származik, akit I. Viktor p. kizárt az Egyh-ból. Árnyalati változattal őt követte az antiochiai Lukianosz s vele együtt az egész →antiochiai iskola. Ide sorolható Arius is, bár szerinte a Logosz, aki eltölti az ember Jézust, nem személytelen erő, hanem valódi személy, de az Atya első teremtménye. A modális monarchianizmus első hirdetője a szmirnai Noétosz volt. Tanait Praxeász vitte át Rómába, ahol leghíresebb képviselője Szabelliosz lett. Szerintük Isten 3 megnyilatkozási formát használt: az Ósz-ben úgy nyilatkozott meg mint Atya, Krisztusban mint Fiú és az Egyh-ban mint Szentlélek. Igazában tehát az Atya szenvedett Krisztusban (→patripasszionizmus). A reformáció idején a modális monarchianizmus újjáéledt M. Servet tanításában (unitarizmus), akit ezért Kálvin Genfben mint eretneket halálra ítéltetett. Servet legbuzgóbb híve F. Sozzini (→szocinianizmus) volt. Másik tanítványa, Blandrata György Lengyo-ba és Erdélybe vitte el a tanait. Erdélyben Dávid Ferenc lett a szentháromságtagadó vallás (→unitáriusok) igazi apostola. - Vannak újabb ker. közösségek (→mormonok, →Jehova tanúi, Christian Science-mozgalom), amelyek szintén ~. Egyes liberális prot. teol-ok (A. Harnack, →modernizmus) a 3 személyt csak jelképnek tekintik, amely az isteni term. gazdagságát akarja tükrözni. G.F.

LThK I:660. - MS II:161. - Vanyó I:345.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.