🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > anakiták
következő 🡲

anakiták, enakiták, Enak fiai (héb. 'nyakláncemberek'): Az Ígéret földjének elfoglalása idején Hebront és környékét lakták. Magas növésük miatt Izr. fiai előtt óriásoknak látszottak (Szám 13,1 kk.; MTörv 2,10–11); Gólját is közülük való lehetett. Az ÓSz-ben említett anakita személynevek (Achiman, Szeszai és Talmai) arám eredetűek. Káleb elűzte őket Hebronból (Józs 14,6–15; 15,13–19; 21,11 kk.), de a filiszteus városokban (Asdod, Gát, Gáza) egy töredékük megmaradt (11,21 kk.). R.É.

BL:62.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.