🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > alázat
következő 🡲

alázat, alázatosság (lat. humilitas, a humus, 'föld' szóból): erény, mely képessé tesz arra, hogy az ember igazságának, teremtett voltának megfelelően és törékenységének tudatában éljen. Ellentétes víciuma a →gőg. - Az ~ igaz →önismeretből fakad, mely megóv az elbizakodottságtól. A szerzetességben az ~ a →tökéletesség fokmérőjének bizonyult. Aquinói Szt Tamás rendszerében a →mértéktartáshoz tartozik. A legutóbbi időkben az 5. sarkalatos erénynek is nevezik. A hívő ember számára az ~ nem csupán egy az erények között, hanem alapmagatartás az Istennel és az embertársakkal való kapcsolatában. - A Szentírásban: az ÓSz-ben szegénységet, ínséget, kicsiséget jelent (Zsolt 12,17; 69,33; 138,6; Jób 5,11; Iz 11,4). A hatalmaskodó gazdaggal szemben az ~os tudatában van Istentől való függésének, gyengeségének, s félő tisztelettel törekszik megtartani a Törvényt (Iz 57,15, Dán 3,39), az emberekkel pedig szelíd és szerény (Péld 11,2; 16,19). Az ~os többször az elnyomottat, az izraelitákat v. a szt maradékot is jelenti (Iz 14,32; 49,13). A gőgösök Isten haragját hívják ki maguk ellen, az ~osakat ellenben megvigasztalja és fölemeli Isten (Zsolt 18,18; 147,6; Jób 5,11; Sir 3,17). - Az ÚSz-ben Isten országa az ~osaké (Mt 5,5). A tanítványnak oly kicsinek kell lennie, mint a gyermek, hogy naggyá lehessen (Mt 18,4; Lk 14,11). Erre tanít Krisztus ~a, ami a kereszthalálban teljesedett be, s megmutatta, hogy lényeges összefüggés van az ~ és az →engedelmesség között (Fil 2,2-8; 1Pt 2,23; Zsid 5,8): nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy szolgaként váltságul odaadja az életét sokakért (vö. Mk 10,45). A hatalmas Isten ~a követésre vár, de az ember gyengesége és bűnei miatt is ~os lesz, ha megismeri önmaga igazságát (Róm 3,21; Jn 3,16). Minden dicsekvés ostobaság (1Kor 1,29.31; 4,7: 2Kor 10,17; 12,5; Gal 6,14; Fil 3,3), s a testvéri szeretet és szolgálat nem hiteles ~ nélkül (Róm 12,10.16; Kol 3,12; Ef 4,2; 1Pt 3,8). - A ker. műv-ben jelképe az →árvácska. H.L.

LThK III:223. - Hörmann 1976:242. - BL:33.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.