🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > alkotmányos monarchia
következő 🡲

alkotmányos monarchia: államfői kormányforma, mely a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején keletkezett. - Átalakulásért folytatott harcát az ang. polgárság nem vitte végig úgy, miként azt a fr. forr. radikálisai tették, hanem a kiegyenlített erőviszonyokat méltányolva kiegyezett a feudális hatalmi elittel. Ez lehetővé tette a korábbi államgépezet bizonyos továbbélését, majd lassú elbomlását. A polgárság először a képviseleti szervet, a parlamentet vette birtokba, a végrehajtó hatalom a feudális erőket képviselő kir. kezében maradt. A kölcsönös engedmények eredményeként megnyílt az út a polg. fejlődés előtt. Átmenetileg a korábbinál szűkebb körben fönnmaradtak a feudális viszonyok is. A lassú fejlődés a feudális érdekek megszűnése irányába hatott, melynek termékeként az ~ átalakult →parlamentáris monarchiává. Egyes jogtörténészek szerint a megkésett (közép-eu.) polg. átalakulás hasonlóképpen ~kat teremtett, azzal a lényeges különbséggel, hogy e tájon nem az erőegyensúly, hanem az erő hiánya dominált. Így a feudális modell válságát érző nemesség és a közép-eu. fejlődésében elsatnyult v. ki sem alakult polgárság összeolvadásából jött létre a kompromisszum. Eredménye egy, a polg. államba beépülő feudális hagyaték, a volt uralkodó réteg szinte teljes átmentése a polg. államba, melynek tőkéssé válása sokkal nehézkesebben ment végbe, mint Anglia arisztokráciájának átalakulása. A kölcsönös engedmény visszatükröződött a kormányzat formájában: lényegében egymással szemben állt a parlament és a végrehajtó hatalom. A cél a törvényhozás megszerzése, majd általa a törv-ek végrehajtásának ellenőrzése volt. Ennek jegyében az ~k legfontosabb vonásai: a törv-hozást az uralkodó már nem egyedül, hanem a legfelsőbb képviseleti szervvel, a parlamenttel együtt gyakorolta. Szentesítési joga ugyan maradt, de ő sem adhatott ki alapvető viszonyokat érintő, tehát törvényi szabályozásra igényt tartó jogszabályokat. Rendeleteit is közvetett ellenőrzés alá vonták: azok csak a kormány egy felelősségre vonható tagjának aláírásával voltak érvényesek (miniszteri ellenjegyzés). A végrehajtó hatalom a kir. kezében maradt, azt azonban a törv-ek keretei között volt köteles gyakorolni. A parlament erre felügyelt, de a kir. konkrét kormányzását nem befolyásolhatta, a bel- és külpol. ált. irányát meg nem szabhatta, ha azok a törv-es előírások keretein belül maradtak. A fentieket a parlament igyekezett alkotmánylevélbe, →alkotmány erejű törv-be, v. legalább jelentősebb dokumentumba foglalni; innen az ~ elnevezés is. A kir. alkotmányos keretek között tevékenykedhetett. A fenti gyakorlat érvényesülése azonban mindig a pillanatnyi erőviszonyok függvénye volt. Adódott, hogy az uralkodó olyannyira megerősítette helyzetét, hogy formálissá vált a miniszteri ellenjegyzés és a parlament ellenőrzésének működése is. Hosszú távon azonban, miután az általa képviselt feudális erők lassan beleolvadtak a polg. társad-ba, elveszítette tartalmi lényegét, s a kir. hatalom folyamatos gyöngülésével a parlamentáris monarchiáig jutott el. Minthogy az ~ a polg. átalakulás tünete, Eu-ban már nem beszélhetünk ilyen kormányformáról. Ázsia és Afrika monarchiáinak zöme azonban még ~. Ezekben az uralkodó a parlament fölött áll, amire még maguk az alkotmányok is garanciát adnak. Működését az alkotmányokban leszögezett állampolg. jogok és az áll. szervek bennük megállapított hatáskörei korlátozzák. M.B.

Bihari 1967 - Beér 1972. - Schmidt 1976. - Jogtört. 1976.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.