🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > akó
következő 🡲

akó (lat. urna, tinna, ném. Eimer): folyadék mérésése szolgáló, régi európai űrmérték (a 13. sz-ig szárazmérték is). - Első okleveles eml. m-ul: 1226. Alapvetően bormérték, Erdély kivételével orsz-osan használt. 12-42 icce, azaz 41,97-85,61 liter, átl. 64 icce, azaz 53,72 liter. 130 alegysége közül a bécsi ~ 58 liter, 1762-től 56,59 liter; a budai ~ 53,72 liter, a 17 sz. végétől 54,94 liter, 1730-tól 58,60 liter; a pozsonyi ~ 53,72 liter nagyságú volt. B.I.

Bogdán 1991.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.