🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Ausztrália
következő 🡲

Ausztrália: földrész a déli féltekén. Ter-e 7.686.844 km², határai az Indiai- és Csendes-óceán, az Arafura- és a Timor-tenger. - Fölfedezése. A Terra Australis incognita, az ismeretlen D-i föld létéről vallott meggyőződés szinte minden kultúrában élt. 1605: Pedro Fernandez de Quiros VIII. Kelemen p. áldásával indult fölfedezésére. Az elért kikötőt Australia del Espiritu Santonak nevezte el, de navigációs tévedés miatt nem ~ba, hanem az Új-Hebridák szigeteire jutott. - ~ Ny-i partjait a 17. sz: a hollandok érték el. Új-Hollandiának nevezték, de érdektelennek tartották. 1770. IV. 29: James Cook kapitány fölfedezte a K-i partot (Botany-öböl), és a brit korona tulajdonának nyilvánította a földrészt. - Benépesítése. A brit kormány É-Amerika elvesztése után az újonnan fölfedezett földrészt használta fegyenctelepnek. 1788. I. 26: az első 1000 ember, köztük 700 fegyenc, partot ért a Botany-öböl közelében. A helyet Lord Sydney államtitkárról Sydney-nek, Új-Hollandiát pedig Új-Dél-Wales-nek nevezték el. 1788-1850: kb. 300.000 fegyenc és telepes érkezett. Az elítéltek többsége a szegénység miatt elkövetett triviális bűnökért, ill. szoc. és pol. vétségekért került ide. - Misszionálása. A kolónia első 32 évében a kat. vallásgyakorlat botbüntetés, ostorozás terhe alatt tilos volt. Elutasították annak a 2 ír kat. papnak a kérését is, akik több ízben jelentkeztek, hogy a fegyenceket saját költségükön elkísérik. A kolónia első vallási rendelkezései az anglikán egyh. szert-át tették kötelezővé. 1798: a fölkelés után deportált 6000 ír fegyenc között 3 pap is volt: Peter O'Neil, James Dixon és James Harold. Dixon atya 1803: engedélyt kapott a lelkipásztorkodásra, és V. 15: bádogból készített oltáron mutatta be az első engedélyezett sztmisét Sydney-ben. Röviddel ezután lázadás szításával vádolták, engedélyét és fizetését megvonták. 4 é. illegálisan dolgozott, majd visszatért Íro-ba. 1816: a Sztszék a kolónia kat. közösségének kérésére ap. prefektussá nevezte ki az ír Jeremiah O'Flynn OCist atyát, aki 1817: saját költségén érkezett Sydney-be, de jóváhagyást sem a londoni vikáriustól, sem a kolónia kormányzói hiv-ától nem kapott. Tartózkodását a kormányzó csak a londoni jóváhagyás reményében engedélyezte, nyilvános működését megtiltotta, majd elrendelte deportálását. O'Flynn 6 hónapig illegálisan tevékenykedett, és a hagyomány szerint deportálása előtt az Oltárisztséget „véletlenül” Sydney-ben „felejtette”. Az O'Flynn atyát ért méltánytalan bánásmód miatti londoni sajtókampány következményeként 1820: megalakulhatott az ausztrál kat. egyh. Élére Dom Edward Slater, a Jóreménység-fok ap. kormányzója került. Sydney-be ismét 2 önkéntes ír pap érkezett: John Joseph Terry és Philip Conolly. Bár nekik már hiv. megbízásuk volt, munkájuk mégis ellenállásba ütközött. Tilos volt számukra konvertitákat fogadni, vegyes házasságot megáldani, kat. gyermekeket áll. int-ben oktatni v. látogatni. Ezért Terry 2 kat. isk-t alapított. Conolly Tasmániában, Terry Sydney környékén folytatta munkáját, ahol érkezésekor 6000, munkássága végén 16.088 lelket gondozott. - 1828: a kat-ok angliai egyenjogúsítása után ang. bencések vállaltak szerepet az ausztrál Egyh. vezetésében. William Ullathorne OSB 1833: ap. vik. lett. A Sztszéknél 1834: elérte az ausztrál Egyh. önállósulását, sikerrel küzdött a fegyencrendszer megszüntetéséért (1841) is. A Sztszék 1834: John Bede Polding OSB személyében kinevezte ~ első pp-ét, aki arra törekedett, hogy az ausztrál egyh-at az ír hagyománnyal szemben bencés szellemben erősítse meg. Megalapította az első bencés rházat és a Terry által építtetett sydney-i St Mary-katedrális a r. tp-a lett. Az ausztrál egyh. azonban nem a bencés irányban fejlődött tovább. 1842: Hobartban és Adelaide-ban új ppségek létesültek, Poldingot ~ első érs-évé nevezték ki. 1845: megalakult a Ny-~i, 1847: a melbourne-i ppség. 1850-tól az aranyláz következtében ~ lakossága hirtelen növekedett; 1900 k. 3.782.000 főből 856.000 r.k. volt. Az egyh. missz. jellege megváltozott, szervezete már mai formáját mutatta. A II. vh. után a lakosság száma több millióval növekedett: közvetlenül 1945 után 3.600.000 bevándorló érkezett, ezek 60%-a eu. eredetű, többsége a bolsevizmus elől menekült, a kat. lakosság száma duplájára nőtt. A kat. bevándorlók lelki és szoc. gondozására Szövetségi Katolikus Bevándorlási Bizottság (Federal Catholic Immigration Commitee) létesült 140, kb. 18 különböző nemzetet képviselő pappal. Az első bennszülött papot 1975: sztelték fel. ~ lakossága napjainkig minden évtizedben több millióval növekedett. A kat. lakosság nemz. összetétele megváltozott; nőtt a nem eu. bevándorlók száma. - M-ok 1846-tól települtek ~ba. 1933: 272 mo-i születésűt számláltak össze. 1945 u. 13.872, 1956 u. 30.000 menekülő jött Mo-ról. 1961: 23.249 (M. Papi Egység szerint), 1969: 35.000 (M. Stat. Hiv.), 1985: 50.000 Mo-on született élt ~ban. Rajtuk kívül 12.000 gyermeknek mindkettő, 18.000-nek egyik szülője mo-i származású. - Vallási megoszlása 1979: 3.750.000 anglikán, 3.400.000 r.k., 2.000.000 metodista, presbiteriánus, kongregacionalista, 380.000 g.kel., 157.000 ev.; 1989: a lakosság 16%-a prot., 33%-a kat. - A bennszülöttek misszionálása már 1843: megkezdődött. 1882: XIII. Leó p. megbízásából a jezsuiták kezdtek missz. munkába, a bennszülöttek közömbössége és a rendkívül nehéz földr. körülmények miatt sikertelenül. Az első jelentősebb eredményt csak 1938: érte el P. Fracis Xavier Gzell, Darwin első pp-e. - Az egyh. szervezete 1989: Adelaide, Darwin, Port Pirie; Brisbane, Cairns, Rockhampton, Toowoomba, Townsville; Melbourne, Ballarat, Sale, Sandhurst; Perth, Broome, Bunbury, Geraldton; Sydney, Armidale, Bathurst, Broken Bay, Lismore, Maitland, Parramatta, Wagga Wagga, Wilcannia-Forbes, Wollongong. **

NCE I:184. - AP 1990:1079. - EH 1992:98.


Ausztrália: földrész és ország a déli féltekén. – Ter-e 7.686.848 km2-rel a legkisebb kontinens, határai az Indiai- és Csendes-óceán, az Arafura- és a Timor-tenger. – 1. Fölfedezése. A Terra Australis incognita, az ‘ismeretlen D-i föld’ létéről vallott meggyőződés szinte minden kultúrában élt. 1605: Pedro Fernandez de Quiros VIII. Kelemen p. áldásával indult fölfedezésére. Az elért kikötőt Australia del Espiritu Santonak nevezte el, de navigációs tévedés miatt nem ~ba, hanem az Új-Hebridák szg-eire jutott. – ~ Ny-i partjait a 17. sz: a hollandok érték el, Új-Hollandiának nevezték, de érdektelennek tartották. 1770. IV. 29: James Cook kapitány fölfedezte a K-i partot (Botany-öböl), és a brit korona tulajdonának nyilvánította a földrészt. – 2. Benépesítése. A brit kormány É-Amerika elvesztése után az újonnan fölfedezett földrészt használta fegyenctelepnek. 1788. I. 26: az első 1000 ember, köztük 700 fegyenc, partot ért a Botany-öböl közelében. A helyet Lord Sydney államtitkárról Sydney-nek, Új-Hollandiát Új-Dél-Wales-nek nevezték el. 1788–1850: kb. 300.000 fegyenc és telepes érkezett. Az elítéltek többsége a szegénység miatt elkövetett triviális bűnökért, ill. szoc. és pol. vétségekért került ide. – Az egykori brit gyarmat 1901: a Brit Nemzetközösség tagjaként függetlenné vált, azóta 6 szövetségi állam (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-~, Tasmania, Victoria, Nyugat-~) és 2 szövetségi ter. (~i főv. és É-i ter.) alkotja. Őslakói, akik az újkőkori jégkorszak idején, v. nem sokkal utána, tehát kb. 40 ezer éve vándoroltak be a környező szigetvilágból, nem tudtak elegendő ellenállást kifejteni a fehér telepesekkel szemben. Tasmániában teljesen kiirtották őket. Szervezetten csak legújabban léptek föl, pol. csúcsszervük az 1990: megalakult Australian and Torres Strait Islander Councilt (ATSIC), melyet a kormányzat is elismert. – 3. Vallástörténete. A közép-ausztráliai bennszülött hagyomány főistene Altjira, akit nagy, erős, vörhenyes bőrű, hosszúhajú és emu-lábú férfinak képzelnek. Altjirát senki nem teremtette, mindig is létezett. A mennyországban lakozik, mely öröktől fogva van. A bennszülöttek a mennyországot szárazföldnek képzelik, a Tejutat nagy folyónak, melyet fák öveznek, köztük soha ki nem apadó édes források, rajtuk rengeteg ízletes gyümölcs. Altjira nem teremti az embereket, sorsuk se izgatja őt; a bennszülöttek se félik, és nem is tisztelik. Számukra mindenekelőtt a totemekről alkotott elképzelések és az azokkal kapcsolatos szert-ok fontosak. A közép-ausztrálok elképzelései a totemekről a Föld kezdeteiről alkotott mitologikus elképzelésekre vezethetők vissza. Eszerint a kezdetekkor minden lény a földből keletkezett, az ember, az állatok és a növények is. Az ősidőkben a lények egymásba átalakulhattak. Innen ered bizonyos állatok és növények és bizonyos embercsoportok rokonsága. A halál után az emberek lelke ismét oda kerül vissza, ahonnan keletkezett, a földbe, és ott várja újabb megtestesülését. Bizonyos tekintetben minden embernek 2 atyja van: egy természetes és egy szellemi, vagyis egy ún. szellemi lény, melyet a nők vesznek birtokukba. Mivel a szellemi lény a nők számára egy bizonyos helyen válik tudatossá, ez a hely és a talajszerkezete határozza meg a leendő gyermek totemét. Az ugyanahhoz a totemhez tartozó férfiak mind egy szövetségben egyesülnek és szaporodási szert-okat tartanak. Ezek a szert-ok v. kultikus cselekmények az ősidőkből való események felidézései, és a megfelelő totem, állatok, növények s egyúttal az emberek szaporodását szolgálják. A szaporodási szert-ok során bizonyos ornamentikus kultikus fadarabokat, tjurungákat használnak, melyek a mítosz szerint az ősök tagjaiból keletkeztek az ősidőben, és az életerő/termékenység hordozói. Csak a beavatottak láthatják őket. A fadarabok ornamentikája Közép-Ausztráliában (körök, spirálok és vonalas ornamentika) semmiképpen sem puszta dísz, hanem mitologikus tartalmat hordozó titkosírás. – Az álomkornak is nevezett ősidő nem annyira időmeghatározás, inkább a teremtő állapot megjelölése, amely meditációval ma is elérhető minden ember számára, és teremtő tevékenységekhez feltétlen szükséges. Az ember az őslakosok hite szerint nem csupán nemi aktus révén jön létre, hanem a férfi és a nő bizonyos lelkiállapota révén is. Előre nem látott módon jelenik meg a leendő gyermek a férfinak álmában, de nem emberi alakban, hanem totemjének alakjában mint növény v. állat. – Az ÉNy-ausztráliai totemista elképzelések a közép-ausztráliaiakhoz hasonlók. ÉNy-on egy kígyónak képzelt mennyei lénynek a földdel való együttműködéséből keletkezik az élet. Itt fontosak a sziklaképek. A kígyót, a mennyországot képviselő antropomorf lényt, és olyan állatok és növények képeit ábrázolják rajtuk, melyeknek a meghatározott helyen van a „lelki hazájuk”. Az élet szolgálatára az emberek kötelesek évről évre megújítani és megerősíteni ezeket a sziklaképeket. – Ezektől az elképzelésektől teljesen elütnek az arnhemlandiak elképzelései ~ legészakibb tartományában. A mennyei lényt és a meghalt ősöket itt egy ősanya mítosza szorítja ki, aki vándorlásai során teremtette a lényeket. A Közép-~ban ismert szaporodási szert-ok helyett különleges, orgiás termékenységkultusszal tisztelik ezt az ősanyát. A Kunapipinek nevezett ősanya kultusza egyértelműen ~n kívülre vezethető vissza. Figyelemreméltó itt a nő teljesen megváltozott szerepe: Közép-~ban nők nem vehetnek részt a kultuszban, ÉNy-~ban a sziklaképek újrafestésében, míg É-on ők játsszák a közp. szerepet a kultuszban. – 4. Misszionálása. A kolónia első 32 évében a kat. vallásgyakorlat botbüntetés, ostorozás terhe alatt tilos volt. Elutasították annak a 2 ír kat. papnak a kérését is, akik több ízben jelentkeztek, hogy a fegyenceket saját költségükön elkísérik. A kolónia első vallási rendelkezései az anglikán egyh. szert-át tették kötelezővé. 1798: a fölkelés után deportált 6000 ír fegyenc között 3 pap is volt: Peter O’Neil, James Dixon és James Harold. Dixon atya 1803: engedélyt kapott a lelkipásztorkodásra, V. 15: bádogból készített oltáron mutatta be az első engedélyezett sztmisét Sydney-ben. Röviddel ezután lázadás szításával vádolták, engedélyét és fizetését megvonták. 4 é. illegálisan dolgozott, majd visszatért Íro-ba. 1816: a Sztszék a kolónia kat. közösségének kérésére ap. prefektussá nevezte ki az ír Jeremiah O’Flynn OCist atyát, aki 1817: saját költségén érkezett Sydney-be, de jóváhagyást sem a londoni vikáriustól, sem a kolónia kormányzói hiv-ától nem kapott. Tartózkodását a kormányzó csak a londoni jóváhagyás reményében engedélyezte, nyilvános működését megtiltotta, majd elrendelte deportálását. O’Flynn 6 hónapig illegálisan tevékenykedett, és a hagyomány szerint deportálása előtt az Oltárisztséget „véletlenül” Sydney-ben „felejtette”. Az O’Flynn atyát ért méltánytalan bánásmód miatti londoni sajtókampány következményeként 1820: megalakulhatott az ausztrál kat. egyh. Élére Dom Edward Slater, a Jóreménység-fok ap. kormányzója került. Sydney-be ismét 2 önkéntes ír pap érkezett: John Joseph Terry és Philip Conolly. Bár nekik már hiv. megbízásuk volt, munkájuk mégis ellenállásba ütközött. Tilos volt számukra konvertitákat fogadni, vegyes házasságot megáldani, kat. gyermekeket áll. int-ben oktatni v. látogatni. Ezért Terry 2 kat. isk-t alapított. Conolly Tasmániában, Terry Sydney környékén folytatta munkáját, ahol érkezésekor 6000, munkássága végén 16.088 lelket gondozott. – 1828: a kat-ok angliai egyenjogúsítása után ang. bencések vállaltak szerepet az ausztrál Egyh. vezetésében. William Ullathorne OSB 1833: ap. vik. lett. A Sztszéknél 1834: elérte az ausztrál Egyh. önállósulását, sikerrel küzdött a fegyencrendszer megszüntetéséért (1841) is. A Sztszék 1834: John Bede Polding OSB személyében kinevezte ~ első pp-ét, aki arra törekedett, hogy az ausztrál egyh-at az ír hagyománnyal szemben bencés szellemben erősítse meg. Megalapította az első bencés rházat, és a Terry által építtetett sydney-i St Mary-katedrális a r. tp-a lett. Az ausztrál egyh. azonban nem a bencés irányban fejlődött tovább. 1842: Hobartban és Adelaide-ban új ppségek létesültek, Poldingot ~ első érs-évé nevezték ki. 1845: megalakult a Ny-~i, 1847: a melbourne-i ppség. 1850–: az aranyláz következtében ~ lakossága hirtelen megnövekedett; 1900 k. 3.782.000 főből 856.000 r.k. volt. Az egyh. missz. jellege megváltozott, szervezete már mai formáját mutatta. – Az ausztrál egyház ír jellegét mindenekelőtt Patrick Francis Moran bíb-nak, Sydney első ír érsekének (1884–1911) köszönheti. Ő alapította az első szem-ot, kiépítette a kat. isk-rendszert, ragaszkodott a szigorú egyh. fegyelemhez, ugyanakkor megpróbálta kivezetni elzártságukból és az ausztrál társad-ba integrálni az új öntudatra ébredt ír kat-okat. Ez heves reakciókat váltott ki a protestánsokból. 1925–: már nem ír pp-öket neveztek ki. 1938: megalakult a National Secretariat for Catholic Action. – A II. vh. után a lakosság száma több millióval növekedett: közvetlenül 1945 u. 3.600.000 bevándorló érkezett, 60% eu-i, többsége a bolsevizmus elől menekült. A kat. lakosság száma duplájára nőtt. Lelki és szoc. gondozására Szövetségi Kat. Bevándorlási Biz. (Federal Catholic Immigration Commitee) létesült 140, kb. 18 különböző nemzetet képviselő pappal. Az első bennszülött papot 1975: sztelték fel. – ~ lakossága napjainkig minden évtizedben több millióval növekedett. A kat. lakosság nemz. összetétele megváltozott; nőtt a nem eu. bevándorlók száma. – M-ok 1846-tól települtek ~ba. 1933: 272 mo-i születésűt számláltak össze. 1945 u. 13.872, 1956 u. 30.000 menekülő jött Mo-ról. 1961: 23.249 (M. Papi Egység szerint), 1969: 35.000 (M. Stat. Hiv.), 1985: 50.000 Mo-on született élt ~ban. Rajtuk kívül 12.000 gyermeknek mindkettő, 18.000-nek egyik szülője mo-i származású. – ~ nem kat. egyházai és egyh. közösségei sokszínű képet mutatnak. Az anglikánok mellett, akik 1986-ig a legnagyobb vallási közösséget alkották, kezdettől voltak presbiteriánusok, akik 1977: a metodistákkal és a kongregacionalistákkal Uniting Church-csé egyesültek. Ugyanakkor visszamaradt egy jelentős kisebbségük is, mely Continuing Presbyterian Churchnek nevezi magát. Az 1830-as években a porosz egyh. unióval egyet nem értő ném. ev-ok vándoroltak ki ~ba. Két egyházuk 1966: a Lutheran Church of Australia-ban egyesült. 1850–: ~ban működött a baptisták, a Churches of Christ és mormonok egyh-a. Kb. 1940–: megerősödött pünkösdista ill. evangéliumi egyh-ak jöttek Amerikából. A 19. sz: megvetette a lábát a g. kel. egyh., melyhez később kopt, orosz, szerb, szír és ukrán ort. egyh-ak csatlakoztak. Maroniták, melkiták és ukrán kat-ok is vannak ~ban. Az Ausztrál Egyh-ak Tanácsának 13 tagegyházából 8 tartozik az ort. kerséghez. – A bennszülöttek misszionálása 1843: megkezdődött. A misszion-ok az őslakosok kultúráját és vallását eleinte messzemenően elutasították, másrészt viszont sokat tettek az őslakosság fennmaradásáért, megpróbálták védelmezni emberi méltóságukat és óvni őket a telepesek túlkapásaitól. Az első jelentős inkulturációs próbálkozások az ÉNy-~i Broome ppségében történtek. XIII. Leó p. megbízásából 1882: a jezsuiták kezdtek missz. munkába, a bennszülöttek közömbössége és a rendkívül nehéz földr. körülmények miatt sikertelenül. Az első jelentősebb eredményt csak 1938: érte el P. Fracis Xavier Gzell, Darwin első pp-e. – Az ~i bennszülött kultúrák elismerésében mérföldkő volt II. János Pál p. beszéde az őslakosokkal tartott találkozóján 1986: Alice Springsben. A kat. őslakosok 1991: a Catholic Aboriginal and Torres Strait Islander Councilba szerveződtek, tanácsukot a kat. ppi konf. elismerte. – 5. Statisztika. Az 1986-os népszámláláskor ~nak 15,6 mill. lakosa volt, köztük 227.000 őslakos, akiknek több mint fele 20 éven aluli, és csak 4%-uk idősebb 60 évesnél (a nemzetk. átlag 15%). A teljes népességnek kb. 63%-a lakik a 12, több mint százezer lakosú városban, bár a kisebb városok valamivel gyorsabban nőnek náluk. ~t rendkívüli kult. sokszínűség jellemzi. A népesség fele angol-kelta eredetű (76%-uk angol, a többi vegyes, pl. angol-ír). A népesség ötöde másutt született, 68%-uk Eu-ban (ebből 35% az Egyesült Királyságban ill. Íro-ban, 8% Olaszo-ban) 16%-uk Ázsiában. – 1945-ig mindig ír kat. származású polgárok tették ki a teljes népesség negyedét-ötödét. A II. vh. után a bevándorlók 40%-a ol., 15%-a lengy., 30% szinte egyenletesen oszlik meg hollandok, jugoszlávok és csehszlovákok között, akik többségükben kat-ok. A g. kat-okat is beleszámítva 1986: több mint 4 milliós létszámmal (26,1%) először regisztrálták a legnagyobb vallási közösségként. 220 ezren külf-ön születtek közülük, 40%-uk Eu-ban, 33% pedig Ázsiában. Az anglikánok, akik 1976: még 27,7%-ot tettek ki, visszaestek 23,9%-ra. A Uniting Church lett 7,6%-kal a 3. legnagyobb egyh. (ortodoxok 2,7%, ev-ok 1,3%). Számszerűen kicsik ugyan, de feltűnő a pünkösdista egyh-ak növekedése: 1976–86: 0,3%-ról 0,7%-ra. A ker-ek azonban összességében visszaestek 78,6%-ról 73%-ra. Az ausztrálok majdnem 25%-a mondta magát „nem vallásos”-nak, v. nem adott választ. 1984–89: azok száma, akik heti rendszerességgel járnak tp-ba, 3%-kal esett vissza. 31,1% (1984: 29,3%) mondta azt, hogy sohasem volt tp-ban. 64,3% állította, hogy felnőttként legalább havonta elmegy a tp-ba, míg most ezt csak 24,1% teszi meg. De a túlnyomó többség hisz Istenben: csak 7,6% mondta magát ateistának (1984: 6,1%). A nem ker. vallások több mint 150%-kal nőttek, főként a (különösen Ázsiából) megnövekedett bevándorlás miatt. Így a buddhisták száma 1981–86: megkétszereződött. A teljes népességen belül azonban csekély az arányuk (muszlimok 0,7%, buddhisták 0,5%, zsidók 0,4%, hinduk 0,1%, nem keresztények össz. 2%). A krisnások és a Vereinigungskirche folyamatosan gyűjtik a tagokat. – ~ egyházai és vall. csoportjai közel 100 folyóir-ot adnak ki. Van még ezenkívül kb. 130 felekezetek fölötti is, köztük olyan nagy múltúak, mint a The Australian Biblical Review, és új alapítások, mint a Compass Theology Review és a Pacifica. Mintegy 50 kiadó jelentet meg vallási kv-eket. – Az összes diáknak majdnem a negyede jár nem áll. isk-ba, melyek közül a legtöbb kat. fenntartású. A kat. egyh. működtet több mint 80 kórházat, közel 70 árvaházat és kb. 130 otthont öregek és sérültek számára. A Vatikán 1990-es stat. évkve szerint ~ 32 egyh. joghatósági körzet volt 1433 pléb-val. Az Egyh-nak 55 pp-e (31 mpp. és 11 fszt. pp., 1 pp. volt a Római Kúriánál, 12 nyugdíjban), 3712 papja (2160 egyhm-s és 1552 szerz-pap), 20 állandó diákonusa, 1625 laikus szerz-e, 10.034 szerzetesnője volt, 41-en (köztük 40 nő) tartoztak világi intézményhez. A 22 fil-teol. képzést nyújtó helyen (9 egyhm., 13 rendi) 324 papjelölt (196 világi, 128 szerz.) tanult. – 6. Egyházszervezete 2008: Adelaide, Darwin, Port Pirie; Brisbane, Cairns, Rockhampton, Toowoomba, Townsville; Melbourne, Ballarat, Saints Peter and Paul of Melbourne (ukrán), Sale, Sandhurst; Perth, Broome, Bunbury, Geraldton; Sydney, Armidale, Bathurst, Broken Bay, Lismore, Maitland–Newcastle, Parramatta, Wagga Wagga, Wilcannia-Forbes, Wollongong. Közvetlenül a Szentszék alá tartozik: Canberra and Goulburn, Hobart; Saint Thomas the Apostle of Sydney (káld). **

NCE I:184. – EH 1992:98. – LThK 1993. I:1273. – AP 2008:1164.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.