🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Aranyosbánya
következő 🡲

Aranyosbánya, Offenbánya, Offenburg, v. Torda-Aranyos vm. (Baia de Arieș, Ro.): plébánia az egykori erdélyi egyhm. hegyaljai esp. ker-ében. - Első tp-át 1332 e. Szűz Mária tiszt. sztelték. A törökök 1606: elfoglalták. 1776: alapították újra. Mai Szentháromság tp-át 1787: építették. Anyakönyvei 1775-től. Kegyura 1880: a Pénzügyminisztérium. Anyanyelve 1880: m. ném., rum. - Filiái 1917: Berzesd, Felsőcsóra, Felsőszolcsva, Muncsal, Nagylupsa, Szártos, Szászavinc. **

Gerecze II:907. - Schem. Trans. 1913:46. - Léstyán 2000. I:482.


Aranyosbánya: Lásd MKL I:382. – 1325: Bania, papja Alberthus. 1556: prot. lett. Újjáéledés után plébánosai: 1794: Darvas Péter, 1823–25: Jakobi Ferenc, 1827: Piringer József, 1829: Győrfi Ignác, 1849: Sándor József, 1853: Cziriel Antal, 1856: Vajth Simon, 1860: Finta István, 1865–74: Temesváry Gergely, 1876: Hellmuth Ignác, 1880: Páskó Antal, 1906: Dénes Bálint Béla, 1906: Szekeres János, 1910: Fülöp János, 1913: Szigeti Gyula, 1919: Czinczók János, 1923: Ráth János, 1939–46: Sinka Antal. – 1996: alig van m. lakója. A kevés r.k. hívőt Verespatakról látják el. Sz.B.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.