🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Ananiás
következő 🡲

Ananiás (héb. Hananjah 'Jahve megkönyörül'): ósz-i személynév. – 1. Tób 5,13: Ráfael angyal Azarjának, "a nagy ~ fiá"-nak mondja magát. Ezzel egy pillanatra megtéveszti ugyan Tobitot, de szimbolikus értelemben az igazat mondja: ő valóban Azarja ('Jahve segített'), ~nak (azaz a könyörületes Jahvénak) a fia. – 2. →Hananja. – 3. Jeruzsálemi keresztény, aki feleségével, Szafirával együtt vétett a Szentlélek és a keresztény ősközösség ellen, ezért halállal bűnhődött (ApCsel 5,1–11). – 4. Tanítvány Damaszkuszban. Őt küldte el az Úr, hogy Saulnak a szemére tegye kezét és megvigye neki kiválasztása hírét (9,10–19). Pál az Antonia-vár lépcsőjén tartott beszédében "törvény szeint élő, vallásos férfi"-nak mondta (22,12–16). – 5. Főpap Kr. e. 47–59 k.; a főtanácsban arcul üttette Pált (23,2), később följelentette Félix helytartónál (24,1–9). Pál "fehérre meszelt fal"-nak (→meszelés) nevezte (23,3). A zsidó háború elején a zelóták ölték meg kapzsisága és erőszakossága miatt, mint a róm.-ak barátját. R.É.

BL:63.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.