Ambró Ferenc Ignác (†Vác, 1792. nov. 21.): nyomdász. - Az egri lyceumi nyomda művezetőségét elhagyva 1772 első felében önálló nyomdát alapított Vácott. Itt Migazzi bíb. támogatását tudhatta magáénak, aki az 1775. VI. 23: kapott kir. kiváltság megszerzésében is föltehetően közbenjárt érdekében. Sok kiadványán olvasható neve mellett a püspöki nyomdász cím. Jóllehet a ma ismert kb. 200 kiadványának túlnyomó része lat. nyelvű és a kat. vallást szolgálta, prot. nyomtatványokat is készített. A pesti Trattner cég megrendelésére is rendszeresen dolgozott. Saját vállalkozásában m. nyelvű naptárt és számos ponyvára szánt munkát állított elő. Halálát követően Gottlieb Antal Ferenc vette meg műhelyét. Bo.G.

Holl Béla: A kétszáz éves váci kv. Bp., 1973.

Ambró Ferenc, adamóczi (Castel Gandolfo, Olaszo., 1890. aug. 26.–1945 után?): diplomata. – Szülők: Béla; Philomena dei Macensi. A kalocsai jezsuita gimn. 1909: éretts., a pozsonyi jogakad. végbizonyítványt szerzett, a bécsi Konzuli Akad. 1915. VI. 15: végzett. 1915. IV. 1.–1917: a cs. és k. 11. huszárezr. szolgált, hadnagyként szerelték le. 1916. VI. 11: konzuli attasé, 1917. X.–1918. I: a cs. és k. Külügymin. beosztottja, 1918. III. 24: alkonzul, VI. 15: Bernben követségi titkár. XI. 30: rendelkezési állományba került. – 1919. I.18: II. o. követségi titkári rangban lépett be a m. Külügymin. szolgálatába. 1920. II. 28–1921. XI. 2: Rómában követségi titkár, 1921. XI. 3–1923. VIII. 4: Bpen központi szolgálatban, (1922. VII. 13–: 1. o. köv. titkárként) 1923. VIII. 11–1924. I. 3: a hágai követség id. ügyvivője. 1924. III. 4–1937. VI. 5: Párizsban követségi titkár, 1933. VI. 18–: II. o. követségi tanácsos. 1937. V. 26: a brüsszeli követség ügyvívője. 1940. I. 15: 1. o. követségi tanácsos. 1941. VI. 22: követként a madridi követség vez-je. 1941. VII. 4. rk. követ és meghatalmazott min. 1944. III. 19: a ném. megszállás után állásáról lemondott. III. 24: a követség vezetése alól fölmentették, állásából elbocsátották. Távollétében 1944. XII. 5: mivel „az 1944. III. 19-ét követő időben, mint a madridi m. kir. követség vezetője a szolgálat teljesítését megtagadta, a m. kir. követséget erőszakkal birtokában tartotta, majd a követség titkos irattárát és rejtjeles kulcsát a magyar állammal ellenséges viszonyban álló hatalmaknak kiszolgáltatta, az állam érdekében nagy fontosággal biró rejtjeles anyagot megsemmisítette, a Madridban állomásozó ellenséges külképviseleti szerveket és azok katonai attachéit a magyar állam és hadviselés érdekét érintő kérdésekről tájékoztatta, végül a spanyol kormányt arra kérte, hogy a magyar törvényes kormánnyal szemben a diplomáciai kapcsolatot szakítsa meg. kötélhalálra és vagyonelkobzásra ítélték." 1945: Spo-ban maradt. 88

Tóth 1910:188. – Külügyi szolgálat. Bp., 1917:200. – Ker. m. közél. alm. Bp., 1940. I:10. (*aug. 26.) (1940. I. 5: rk. követ és meghatalmazott min.) – Függetlenség – Esti Újs. 1944. XII. 6. – Magyarság 1944. XII. 6. – Pritz 1994:444. (*márc. 26.)