Alexandriai Szent Katalin legendája: Alexandriai Szt Katalin 10. sz: megírt vértanú-története, amit a 13. sz: egészítettek ki megtérésének, majd születésének regényes históriájával. A legenda több változatban él, köztük sok a nemzeti nyelvű verses földolgozás. - A mo-i legendák egy tőről fakadnak: Costus, a gyermektelen alexandriai kir. a bölcs Alforabius tanácsára képet csináltatott az istenek Istenének, hozzá fohászkodott gyermekért. Leánya született, akit egy remete keresztelt Katalinnak. Krisztus eljegyezte a kir-lányt. Katalin vitába szállt a ker-eket üldöző Maxentius cs-ral, s a meggyőzésére kiállított 50 pogány bölcset megtérítette. Miután minden kínzást erős lélekkel kiállt, a cs. lefejeztette. - ~ m. nyelven prózában a Debreceni- és az Érdy-kódexben olvasható, forrásuk →Temesvári Pelbárt Pomeriuma. Irodtört. jelentősége az 1530/31: készült 4074 sornyi verses legendának van, mely az Érsekújvári-kódexben maradt fenn →Sövényházi Márta másolatában. A teol. fejtegetésekben és fordulatos fil. vitákban bővelkedő vers is ford. Közvetlen forrása és szerzője, aki föltehetően Temesvári Pelbárttal közös forrásból dolgozott, ismeretlen. A szöveget jól értve, latinizmusoktól menten, könnyedén versel. A jó ritmusú, páros rímű nyolcas a többszöri másolás és javítgatás miatt sokat romlott. - Kiadva: RMK I:1921. M.E.

Katona Lajos: ~ kk. irod-unkban. Bp., 1903. - ItK 1933:1903. (Horváth Cyrill: A verses Katalin-legenda, a szabadgondolkodás és a neoplatonizmus). - Horváth János: A m. irod. műveltség kezdetei. 2. kiad. Bp., 1944.