Abaúj-Torna vármegye: a történelmi Magyarország Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod, Gömör és Kishont vármegyék által határolt része. - Ter-e: 3223 km². Fő folyói a Hernád és a Bódva. Az 1881:63. tc. →Abaúj vármegye 2872,71 km²-ét 166.666 és →Torna vármegye 618,04 km²-ét 23.176 főnyi lakosával ~ néven egyesítette. Székhelye Kassa. - 1919: 364 községéből csak 5-nek volt 2000-nél több lakója. 2 r.k., egyhközs. az egri, 56 a kassai, 126 a rozsnyói, 20 g.k. par. az eperjesi egyhm., 8 ev. gyül. a tiszai, 84. ref. a tiszáninneni egyhker. része. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 45., népességileg a 37., népsűrűsége (1910: 65/km²) szerint a 35. - 1899-1913: kivándorolt 44.258 fő, visszavándorolt 13.566 fő; a 30.692 végleges kivándorlót tekintve a vm-k között a 8. 261 közs-ét 1905: törzskönyvezték. - 1920. VI. 4: a trianoni béke ter-ének É-i felét, 1551 km²-t, benne Abaszéplak, Abaújnádasd, Alsómecenzéf, Alsómislye, Apátka, Aranyidka, Bárca, Buzita, Csécs, Enyicke, Felsőnovaj, Felsőolcsvár, Felsőtőkés, Hernádtihany, Hilyó, Jánok, Jászóújfalu, Kassa, Kassabéla, Kassamindszent, Kassaújfalu, Kenyhec, Lengyelfalva, Miszlóka, Nagyida, Pány, Perény, Pólyi, Regeteruszka, Saca, Somodi, Szepsi kassai egyhm-s; Debrőd, Felsőmecenzéf, Jablonca, Jászó, Jászódebrőd, Jászómindszent, Rudnok, Stósz, Szádalmás, Szilas, Torna, Tornagörgő, Tornaújfalu rozsnyói egyhm-s pbniákat a Cseh-Szlov. közt-hoz csatolta, ahol 1922. X. 26: a vm-rendszert átszervezték: ~ Kassa székhellyel és elnevezéssel az újonnan létrehozott 6 „nagymegye” egyike lett. 1928. VII. 1: a nagymegyéket fölszámolták, a pozsonyi Tartományi Hivatal igazgatása alatti járásokat alakítottak. - A Mo-nak maradt ~t Szikszó székhellyel 5 járásba szervezték. 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntéssel 1164 km² 67.960 lakossal és Kassa városa 93 km² 58.090 lakossal (össz. 1257 km² ter. 126.050 lakossal) visszatért, e ter-et Kassa tvhat. jogú város székhellyel ~ Mo-on maradt részével egyesítették. 1939. III. 6: a cseh-szl-m. határmegállapító biz. a lakosság kívánságára IV. 4: Mo-hoz csatolta Ájfalucska, Aranyida, Jászó, Jászómindszent, Rudnok községeket. Az 1945. I. 20: aláírt fegyverszüneti egyezményben a trianoni határokat állították vissza; ~ m. lakóinak egy részét kitelepítették v. menekülésre kényszerítették. A Mo-nak maradt ~t 1945: Szikszó székhellyel →Abaúj vármegye néven újjászervezték. A tanácsrendszer 1950. I. 1-i bevezetésekor az 1945: Gömör és Kishont, valamint Borsod vm. összevonásával létrehozott Borsod-Gömör és Zemplén vm. egybeolvasztásával létrehozták az 1992: is létező →Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az elcsatolt ~i rész nagyobbik fele 1992: a K-szl. ker. kassai járásához tartozott. - Lakói 1890: 151.000 (Kassa 28.884), 1900: 156.218 (35.586), 1910: 156.668 m., 6520 ném., 36.067 szl., 387 rum., 2444 egyéb; 118.179 r.k., 20.089 g.k. 6832 ev., 42.728 ref., 14.251 izr., össz. 202.288. 1941: 203.438 m., 904 ném., 18.879 szl., 72 rum., 256 rutén, 3 horv., 2581 bunyevác, 623 cigány, 105 egyéb; 140.377 r.k., 22.476 g.k., 339 g.kel., 4773 ev., 45.384 ref., 55 unit., 116 bapt., 14.764 izr., össz. 228.389. 88

Pallas I:9. - Borovszky 1896:I. - Edelényi 1928:663. - Abaúj-Torna vm. Szerk. Molnár Endre. Bp., 1935. - Abaúj-Torna vm. Szerk. Csíkvári Antal. Uo., 1939. - Györffy I:39.