🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > állami adó
következő 🡲

állami adó: az állam polgárai által természetben vagy pénzben nyújtott törvényes és rendszeres szolgáltatás, az állam szükségleteinek fedezése, az állami célok megvalósításához szükséges költségek biztosítása céljából. - Az ~ tehát az áll. működésének alapföltétele, s mint ilyen, lényegében az államalapítás óta létező intézmény. Az államélet első szakaszaiban a kir. sajátos gazd. szerepéből fakadóan az orsz. tulajdonosa, az államszervezet, államkincstár és a kir. magánföldtulajdon és igazgatás között nincs lényegbevágó különbség. Az áll. bevétele azonos a kir. birtokok bevételével. Szt István II. törvkv-ében is a király részéről esik szó, melynek begyűjtéséről az ispánoknak kell gondoskodniok. A szabadok dénárja Könyves Kálmán dekrétumában már ~ jellegű szolgáltatás. Az első ~ okleveleikben füstpénz néven is szerepel. (Némely történészünk ezt vitatja, s valamiféle hadmentességi illetéknek tekinti.) Vannak a szakirod-ban, akik ~ szerű bevételnek tartják a kamara hasznát. Az →Aranybulla korában ismeretes a csöbör- és ököradó, a szlavóniai nyestbőradó. A 13. sz. ~ja a collecta, a rendkívüli adó, amely a szabadok dénárjával egyetemben már az Aranybulla 3. cikkének hatálya alá tartozott: a nemesek és az egyháziak már adómentesek voltak. - Az első rendszeres, évenként fizetendő ~t Károly Róbert vezette be. A pénz értékállóságának növelésével párhuzamosan a pénzrontó kamara haszna helyett kamara haszna járulékot vetett ki, ekként jutott hozzá a kincstár változatlan bevételhez. Az ~t jobbágytelkenként vetették ki (→telekadó). Az ~ növekvő jelentőségét jelzi, hogy Zsigmond megemelte az adómennyiséget, Mátyás előbb megháromszorozta, majd helyébe a királyi kincstár adóját állította, amely még több adóalanyt érintett. Emellett rendszeressé vált a →hadiadó. Hunyadi Mátyás alatt bontakozott ki igazán az ~ jelentősége: kincstári bevételeinek (közel 1 millió Ft-nak) fele immár adóbevételekből képződött. Kialakult az adókivetés és →adószedés szervezete is. A Habsburg Mo-on a török elleni harccal összefüggésben döntő szerepe volt a hadiadónak, amelyet szükség szerint szedtek pénzben v. természetben. Ezt csupán kiegészítették a kir. v. kirnői ajándékok (→accisa, →földbér, →taxák). A vm-k adója a →háziadó. A polgárosodó áll-ban kidolgozták az adóztatás elméletét is, mely az áll. pénzügyek kezelésére nagy hatással volt. - A kiegyezést követően kialakult ~rendszerben hazánkban egyenes és fogyasztási adót különböztettek meg. Az egyenes adó nemeiként: földadó, házadó, kereseti adó, bányaadó, vállalatok és egyletek adója, tőkekamat- és járulékadó, nyereményadó, szállítási adó, ált. jövedelmi pótadó, vadászati és fegyveradó, hadmentességi díj. Később ehhez csatlakozott az orsz. betegápolási pótadó. 1886-tól a helyi önkormányzatok költségeik fedezésére pótadót vethettek ki (→adómegszavazás, →adómentesség). Az ~tól megkülönböztetendő az ún. →egyházi adó és a tört. szakirod-ban „adóként” emlegetett feudális járulék (pl. terményadó). →adó M.B.

Eckhart 1946. - Jogtört. 1986.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.