🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Ávedik
következő 🡲

Ávedik Félix (Erzsébetváros, Kis-küküllő vm., 1888. jan. 15.-Bp., 1949. dec. 22.): bíró. - A gimn-ot Erzsébetvárosban végezte. 1910: Bpen jogi drrá avatták. 1912: a kincstári jogügyek igazgatóságánál s-fogalmazó, 1915: főhadnagy, hadbíró. 1918: bíró a bpi közp. járásbíróságon, 1920: a Kúrián a sajtótanács jegyzője. 1921: megszervezte a Mo-i Örmények Egyesületét, 1922: a bpi örm. kat. egyhközs-et. Fest-et is tanult, és 1928-tól állandó kiállítója volt a Nemz. Szalonnak. 1929: a bpi büntető járásbíróság elnöke, 1939: a bpi büntető törv-szék másodelnöke. 1946: ügyvéd. - Fm: Az örm-ek. Bp., 1921. (A m. örm-ség múltja és tört. jelentősége) - Az örm. nép múlja és jelene. Alexa Ferenccel. Bp., 1922. - A KL munkatársa volt. K.D.

KL I:131. - Gellért-Madarász 1932:29. - Karczag 1932:325. - ML 1935. I. - Ki kicsoda? Bp., 1936. - Gulyás I:930.

Ávedik Lukács (Erzsébetváros, Küküllő vm., 1847. okt. 18.-Erzsébetváros, 1909. ápr. 8.): főesperes, plébános. - A gimn-ot Erzsébetvárosban és Kolozsvárt, a teol-t 1867: Gyulafehérvárt végezte, 1871: Bécsben pappá szent. Erzsébetvárosban lett kp., egyben az örm. algimn. tanára. 1877-91: uo. plnos és az örm. elemi ig-ja, 1892: alesp., 1894: főesp., 1907: c. knk. Új temetőt, kántorlakot, óvódát és iparisk-t létesített. Tört. munkáin kívül →sárágánokat is komponált. - Fm: Az örm. sztmise szert-ai. Segesvár, 1876. - Az Örm. Tud. Akad. Uo., 1883. - Erzsébetváros monográfiája. Szamosújvár, 1896. - Az örm. kerség eredete. Erzsébetváros, 1904. - Aranyszájú Szt János dicsőítő beszéde Világosító Szt Gergely ünnepén 404 k. Ford. és jegyz. Uo., 1905. - Munk. volt a gyulafehérvári Közművelődés és a szamosújvári Armenia folyóir-nak. K.D.

Szinnyei I:300. - Armenia 1894:3. sz. (Csíky Lukács: Á. L.) - Szamosvölgye 1909. IV. 22. (Merza Gyula: Á. L. knk-plnos emlékezete) - Gulyás I:932. (†ápr. 5!)


Ávedik Lukács (Erzsébetváros, Küküllő vm., 1847. okt. 18.–Erzsébetváros, 1909. ápr. 5.): örmény szert. főesperes, plébános. – A gimn-ot Erzsébetvárosban és Kolozsvárt, a teol-t 1867: Gyulafehérvárt végezte, 1871. VIII. 19: Bécsben pappá szent. Erzsébetvárosban lett kp., egyben az örm. algimn. tanára. 1878: uo. plnos és az örm. elemi ig-ja, 1892: alesp., 1894: főesp., 1907: c. knk. Új temetőt, kántorlakot, óvódát és iparisk-t létesített. Tört. munkáin kívül →sárágánokat is komponált. – Fm: Az örm. sztmise szert-ai. Segesvár, 1876. – Az Örm. Tud. Akad. Uo., 1883. – Erzsébetváros monográfiája. Szamosújvár, 1896. – Az örm. kerség eredete. Erzsébetváros, 1904. – Aranyszájú Szt János dicsőítő beszéde Világosító Szt Gergely ünnepén 404 k. Ford. és jegyz. Uo., 1905. – Az örmény kath. SZENT MISE. A római szentszék által elfogadott eredeti szöveg szerint magyarra fordította ~. Erzsébetváros 1905. – Munk. volt a gyulafehérvári Közművelődés és a szamosújvári Armenia folyóir-nak. F.S.

Lexikonunk I. köt-ében (†) ápr. 8. – Ferenczi 2009:158.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.