Állami Egyházügyi Hivatal, ÁEH, 1951. máj. 15-1989. júl. 1.: a magyar állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására felállított szerv. - Közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, élén az elnök állt. Az egyes felekezetek ügyeit külön osztályok intézték. Mintája a Nagy Péter cár által alkotott →Szent Szinodus volt. - 1956. XII. 31: a forr. után az Elnöki Tanács 33/1956. sz. törvényerejű rendeletével megszüntette autonómiáját, s a Művelődésügyi Min. egyik fő szervezeti egységévé tette. Felügyeleti szerve ekkor már nem a Minisztertanács, hanem a minisztérium, neve: Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala. - 1959. VI. 2: újra önállósították, s a 25. sz. törv-erejű rendelet visszaállította 1956 előtti státuszát és nevét. Az Egyház és az Állam elméleti szétválasztása mellett az ~ gyakorolta a →főkegyúri jogokat (kinevezések, vallásos →alapítványok és alapok kezelése, cenzúra stb.); 1964: az ~ elnöke, →Prantner József írta alá állami részről a Sztszékkel kötött megegyezést. - Elnökei: 1951: →Horváth János, 1959: →Olt Károly, 1961: Prantner József, 1971: →Miklós Imre. - Az Egyh. és az áll. tényleges szétválasztásának szellemében az ~t 1989. VII. 1: jogutód nélkül föloszlatták. 1989. X. 20: megalakult az →Országos Vallásügyi Tanács. **

Gergely 1985.